A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1. szám
11 renciát, tiszteletet nem ismerő blazirt- ság az isteni valósággal, a szent dolgokkal szemben. Ennek ellenére van Szószeki macskájának egy zseniális meglátása Istenről (amit persze a szerző végül is Isten ellen próbál kijátszani). Ezt mondja a macska többek közt Istenről: Még a nagy zsenik se igen alkotnak tíz-húsz rememekmünél többet életükben. Isten remekműveinek száma azonban végtelen. Ebből is be lehet bizonyítani tehát, miszerint Isten zseniális, sőt a zseninél is jóval több. Másrészt viszont egyetlen lángész se képes egyetlen remekművét se száz- százalékos pontossággal megismételni. Mindenegyes alkotása különbözni fog valamiben. Isten teremtményei között sincs még csak kettő se, amely teljesen azonos volna. Ez viszont éppen azt igazolja, hogy Isten se képes mindenre. Önmagát akarta reprodukálni alkotásaiban, de csak embernek sikerült a műve. Az egész teremtés nem egyéb, mintáz isteni erő korlátozottságának beszédes bizonyítéka. Vagyis Isten is tehetetlen alkotásaival szemben. - így okoskodik a macska, azaz a macska képébe bújt szerző. Meglepően jól átgondolt, ravasz érvelés! Szószeki azonban nem számol a Szentháromság titkával. Éppen ez a furfangos macska-logika vet némi fényt a kibogozhatatlan isteni misztériumra. Mert a három isteni Személy hihetelen- nek látszó titka éppen az, hogy bár az Isten végtelen, mégis Háromság (még csak elképzelni is nehéz az észnek!). S bár Isten önmagában is olyan tökéletes, hogy a világ valamennyi mestermüve se képes még csak távolról se megközelíteni ezt a tökéletességet: mégis mind a három Személy teljesen egy és ugyanaz a bölcsesség, hatalom, tudás, szeretet, dicsőség, örökkévalóság, stb. dolgában. Nem akarjuk persze ezzel azt állítani, hogy már meg is fejtettük a Szent- háromság titkát (erre még a teológia se képes), viszont nem kell azért mindjárt megijednünk egy macska szellemes szi- porkázásától sem, mégha mindjárt Na- cume Szószeki híres macskájáról van is szó... 361A háború után szinte gombamódra szaporodtak egy újfajta japán szekta hívei. ”Szókagakkaf’ a szekta neve. A középkori japán buddhizmus egyik jeles alakját, Nyicsirení vallja igazi alapítójának. Nyicsiren a japán vallástörténet egyik legmarkánsabb s talán a leg- kontroverziálisabb alakja. Eddig nem kevesebb, mint harminc szekta próbálta értelmezni, természetesen mindegyikük a maga magyarázatát jelentve ki e- gyedül hitelesnek. A szókagakkaj a legfiatalabb a sok nyicsiren-szekta között. Abban mégis különbözik valamennyitől, hogy a legharciasabb és leg-meg- nem-alkuvóbb. Még Buddhát magát is elégtelennek tartja az üdvösséghez. Mert aki még mindig tőle, Buddhától, várná, hogy üdvözítse, az" sült bolond" (így van ez megírva a szekta katekizmusában). Minden más vallás csak ostoba fecsegés, babonás zagyvaság (beleértve természetesen a kereszténységet is). Csak az övék a tiszta, az igaz, szóval: az egyetlen hasznos vallás. Már a nevük is ezt fejezi ki: az "alkotó, teremtő érték” (értsd: haszon, érdek) vallása. ígérik, hogy ha beteg vagy, meggyógyulsz, üzleted felvirágzik. Ha mégse teljesedne I
