A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-03-01 / 3. szám
110 □□□□□□□□□□□□□ Az orosz könyvpiacon jelent meg Ivan Griguljevics, történész tollából a Pápaság MÚLT és JELEN a huszadik században címmel egy könyv, amely a megszokott propaganda szóla- □ □□□□□□□□□□□□ mókát mellőzi ugyan és igényesebb megfogalmazásban értékeli ki a pápaság szerepét századunk történelmi eseményeivel kapcsolatban, XII. Piuszt mégis — régi recept szerint — a hidegháború és a bolsevizmus ellenesség pápájaként mutatja be. Pacelli — írja Griguljevics — ha nem is volt fasiszta, s egészen azt sem zárhatjuk ki, hogy személy szerint sem Hitler, sem Mussolini nem voltak rokonszenvesek neki és énje mélyén felháborodást is érzett a két diktátor rémtettei miatt, azért azt is látta, hogy mindketten a bolsevizmus ellen is harcolnak, amelyet ő (a pápa) a kereszténység legnagyobb ellenségének tartott s így Hitlert és Mussolinit az isteni akarat egy fajta végrehajtóinak is tekintette. A pápa - így tovább Griguljevics - az egymással hadakozó kapitalista hatalmakat csak azért akarta kibékíteni, hogy aztán összesített erejüket a kommunizmus ellen használhassa fel. Ez az igazi magyarázata annak, miért nem lépett fel nyíltan a németektől elkövetett atrocitások ellen. Mi az igazság? XII. Piusz védelmében Miután a könyvből részleteket közöltek a Moszkvában, a nyugati olvasóközönség számára különféle nyelveken megjelenő "kultúrális és művészeti" folyóiratokban, Nyugaton is visszhangjuk támadt megint a vádaknak. A háború idején a nemzetiszocialisták kifogásolták, hogy a pápa nem emeli fel tiltakozó szavát a bolsevizmus borzalmai ellen, a háborút követően pedig divatba jöttbizonyos körökben XII. Piuszt azért elmarasztalni, mert egy szót sem szólt a koncentrációs táborok szörnyűségeiről. A. kérdés egyik avatott ismerője, Robert Graham, amerikai jezsuita. 1960-ban jelent meg Pápai diplomácia címmel egy figyelemreméltó könyve s bár egyszerű újságírónak szereti magát nevezni (éveken át jelentek meg cikkei és tanulmányai az America c, jezsuitáktól kiadott tekintélyes hetilapban), a nemzetek közötti kapcsolatok jónevű szakértője. Elmúlt 60 éves, az utóbbi 12 évben Rómában élt, a via di Porta Pincina palazzójában, ahol az olasz jezsuitáktól kiadott Civilta Cat- tolica helyiségei is vannak s időnként ebben a folyóiratban is jelentek meg írásai. Az archívumoknak is szorgos kutatója és Washingtonban, a National Archives gyűjteményében talált rá olyan dokumentumokra, amelyek újabb bizonyítékai a nemzetiszocialista német állam és a Vatikán közt fennállt rossz viszonynak. Ér
