A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-02-01 / 2. szám

-72de más érdeklődési kör nem zavarta és rövidre fogott jegyzeteiből ü- gyesen készült. — Bojár Jenő veleszületett tüzével tudott izzani a leg- elvontabb kérdéseken. — Csak Magas László volt megközelíthetetlen és túlságosan magába zárkózott. Rezső úgy sejtette, hogy bármennyire lefoglalja a filozófia, valami más, belső és egyéni probléma is zaklatja. — Alaghy könnyen, de komolyan és keményen dolgozott. Neki nem volt elég az előadott anyag, egyéni kutatásokba temetkezett.

6.

izsgája után Páter Lipót, a ház rektora és az etika tanára rosszaiban vonta össze szemöldökét:

— Nem mélyedt el az idei anyagban. Figyelme túlságosan szétszórt. Pedig nem szabad mással foglalkozmia, csak a filozófiával. Erre kapta ezt a három évet.

Rezsőt tudós elöljárója mindig lehűtötte. Tisztelte benne a jezsuitát és a tudóst, de modora és megfontoltsága idegen volt neki. — Tovább is olvasott. Elöljárója nem tiltotta el, de nem mutatott nagy kedvet kérelmeihez. Rezső tudta ezt. Míg társai súlyos, nehéz kötetek között értelmi síkon csendesen, vagy vívódva harcolták szellemi harcukat, ő megmaradt továbbra is belső, pszichológiai és érzelmi síkján. Ennek tudata sokszor elkedvetlenítette és szomorította. Érezte, hogy soha nem lehet teljes értékű jezsuita, ha nem értelmi és biztos szellemi utak irányítják ítéleteit és életének minden mozzanatát.

Vigasztalást lelkivezetőjétől kapott, ettől a mély és csodálatos embertől, aki Istenbemerült életének gazdagságát szeretettel és nagylelkűen szórta közéjük. Páter Kabos valaha orvosnak készült és egyetem után évekig praktizált, mint orvos. A Társaságba lépve Belgiumban végezte tanulmányait azzal az engedéllyel, hogy filozófia után a kínai missziókba utazhat. Erre nem került sor, hanem amikor néhá- nyan a magyar jezsuiták közül Törökországban dolgoztak, ő is odament. Követségi lelkész volt, de minden alkalmat megragadott, hogy magánlakásában kapcsolatot teremtsen a mohamedán törökökkel. Ez a munkája sikerrel járt és hamarosan két fiatalember állandó barátsággal vette körül. A gyűlölködés elől azonban nem menekülhetett. Fanatikus török körökben feketelistára került a neve. Elöljárói életét féltették és visszarendelték.

Páter Kabos a két fiatalemberrel tért vissza hazájába. Még Törökországban megkeresztelte őket, de jónak látta az őrködést fiatal hitük felett. A két fiatalember eleinte jól érezte magát a Manrézában, de az egyik — Bahaddin — hamarosan visszautazott Törökországba. A másik, — egy valójában nem is török, hanem tatár származású fiatal