A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1977-02-01 / 2. szám
-63ságtévő" — két év óta takarító munkát vállalt egy vasgyárban. Pap fivérének fényképe ott állt a kis szobában, s megtudtam történetét. Ez a fiatal pap néhány hónappal azelőtt egy iskolai tűz áldozata lett. Segített a tűzoltásnál a mentési munkában, s ott vesztette életét. Kabátjában írást találtak: "Hosszú életnél többet ér a gazdag tartalmú élet". — Az örökimádó nővérek Liége-i közösségében három magyar nővér él, mindhárman sokat segítenek szabad idejükben a magyar lelkésznek. Dobai atya a Szent Erzsébet Kör tagjait hívta össze. Annak keretében tartottam előadásomat. Az atya vezetésével már sok év óta dolgozik ez a kör, gyűléseiken együtt imádkoznak, Szentírást olvasnak, a szent szöveget közösen átbeszélik, átelmélkedik. Mint máskor, ez alkalommal is számbavették, ki beteg a magyarok közül, kit látogassanak meg, ki szorul valamilyen segítségre. A gyűlés után többen elkísérték az atyát egy magyar asszony betegágyához, akinek vitte a betegek kenetét. A Szent Erzsébet Kör: példát mutató szeretetszövetség. A dél-németországi magyar lelkész, Bárány József atya meghívására u- taztam a következő hétvégen Ulmba. Ebben a Duna-menti városkában a magyar szentmise után magyar bált rendeztek azon az estén. Mintegy százhatvan magyar gyűlt össze báli hangulatban, díszes ruhákba öltözötten, vacsorához készülve, A- nyák-napját is ünnepelve. Ilyen körülmények közt szólított fel az atya, hogy mondjam el beszédemet. Komoly jellegű beszédre készültem s bizony erősen fohászkodtam a Szentlélek Úristenhez, hogy helyesen szóljak. Nagyon röviden beszéltem, s a végén azt mondtam, hogy most pedig hallgassuk meg Szent Pált, aki azt üzeni nekünk: "Akár esztek, akár isztok, mindent a jó Istendicsőségére tegyetek". — Meleg visszhangot kaptam s nem romlott el a báli hangulat sem. Másnap vonaton Friedrichshafenbe utaztam. Bárány atya magyar szentmiséje u- tán ott is beszéltem a magyaroknak. Délután Singen következett, a Bódeni-tó nyugati végében, ahol az atya magyar nyelvórát, majd hittanórát adott a gyerekeknek. Azután magyar szentmisét mutatott be, ezt követte az én beszédem. Másnap volt még alkalom a Weingarten-i ezeréves bencés alapítás megtekintésére. Szép barokk templomban Szent Vér-ereklyét őriznek. Érdeklődésemre azt a magyarázatot kaptam, hogy középkori keresztes vitézek hoztak földet a Golgotáról, melyet a hagyomány szerint az Ur Jézus Vére áztatott. SVlájus 17-én, hétfőn délután Bárány atya átvitt Konstanzba. Ott találkoztunk Ikvay László atyával. Az egész délutánt együtt töltöttük, emlegetvén a régmúlt időket, amikor a katolikus ifjúmunkás mozgalomban gyakran együtt dolgoztunk. Megnéztük a környék nevezetességeit és a vidék szépségeit, régi templomokat Konstanzban, Reichenauban, és abban a svájci községben, ahol ő most segédlelkész. Weinfelden fölmentünk a hegyoldalba, majd elvitt otthonába, ahol örömmel mutatta szentföldi zarándokútjának fényképfelvételeit. Kérdésemre, hogy boldog-e, azt felelte, hogy — bár jobban szeretett volna egészen csak magyar pásztó rációban dolgozni, de ha már az nem volt lehetséges — a jelen munkaköre a lehető legjobb. Nyugodt körülmények között él, amire szüksége