A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1977-02-01 / 2. szám
-59fogott tükör, jobboldalt kopár dombok és hegyek. A nagy kopársá- got csak itt-ott szakította meg egy zöld oázis, a kibbutzok datolyaligete. Már a Holt-tenger kétharmad részét elhagytuk, mikor utunk jobboldalán, három kilométernyire a tengertől, egyedülálló sziklafal előtt megállt az autóbuszunk. Miután kellő mennyiségű hűsítőt vettünk magunkhoz, kötélpályán felmentünk a sziklafal tetejére. Ezen a hegytetőn építette Heródes király Kr.e. 40-ben a híres Massada várát. Jeruzsálem pusztulása után mintegy ezer ember menekült ide, és itt továbbra is ellenálltak a rómaiaknak. Kr.u. 72-ben Flavius Silva hadvezér ostrom alá vette az erődítményt. Hónapokig tartott az ostrom. Az ellenállók vezére, Ben Yaín Eleazar, látva, hogy közel a vég, összehívta embereit és felszólította őket, hogy inkább a halált válasszák, mint a rabszolgasorsot. Sorsolással húsz embert választottak ki, akik azt a feladatot kapták, hogy mészárolják le a többit, majd önmagukkal is végezzenek. Másnap a bevonuló rómaiak csak holttesteket találtak. Csak két asszony és öt gyermek menekült meg. Az ő elbeszélésüket jegyezte fel Josephus Flavius az utókor számára. A mai zsidók zarándokhelynek tekintik ezt, a hősiesség és bátorság emlékhelyének. 1963- ban kezdték meg Massada romjainak kiásását. Az épületek egy kilométer hosz- szúságban és 200 méter szélességben borítják a hegytetőt. Heródes két palotája, raktárak, kaszárnyák, ciszternák romjait láthattuk. Nagy mennyiségű búzát, bort, olajat, datolyát, zöldséget, és egyéb élelmiszert lehetett raktározni ezen a száraz helyen. A vizet barlangokban tárolták. A Holt-tenger észak-nyugati partján egy másik település romjainál is megálltunk. Híressé 1950 óta váltak, amikor felfedezték, hogy itt éltek az esszénusok. Ezek egy zsidó szektának tagjai voltak, a- kik szerzetesekhez hasonló közös életet éltek a pusztaságban. Száz méterre a védőfallal körülvett esszénus településtől vannak a híres Qumran-i barlangok, aho- a az esszénusok az ellenséges támadások elől eldugták szent könyveiket. 1952-ig A Qumran-barlangok