A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-12-01 / 12. szám

-544Volt a mi bérlőnknek más szerződése is. ötven holdon borsómagot termesztett a francia haditengerészet számára. A borsó Észak- Afrikában gyorsan beérik az ottani melegben, jól öntözött földeken, de magnak nem jó, tehát Európából kellett szállítani. Köztudomás szerint a magyar földön elsőrangú magnakvaló terem jóformán minden növényből, azért kereste a francia is a kitűnő magyar árút. Tavasszal mindig egy szakember ment megvizsgálni a vetést, amikor már jó arasznyi volt a növény. Főleg azt ellenőrizte, milyen volt a talajművelés, mekkora termés várható és vajon szabályosan egy fajta borsó van-e az egész táblán. Ha netán idegen fajta keveredett bele, annak minden szálát ki kellett tépni. A cséplés után vagy 25 leány válogatta a rengeteg borsót és kidobtak minden szemet, ami hibás vagy más fajta volt. El lehet képzelni, mit csodálkoztak ezen a derék magyarok. A francia vigyázott, hogy el ne korcsosuljon a borsó, amiből főzelék lett a hadihajókon.

Nagy virágtáblák is voltak azon a birtokon. Az egyik lila volt, a másik piros, a harmadik hófehér. Minden táblán csak egyfajta nőtt és ha más színű keveredett oda, bármilyen szép volt, könyörtelenül kigyomlálták, mint tolakodó idegent. Ám a virágot nem szedték le. Mind ott hervadt el a szárán, mivel a gazdának csak a magja kellett. Úgy csépelték a kévéket, mint a magnak hagyott lóherét. Valóban különös látvány volt egy kazal őszirózsa ott, ahol századok óta mindig búza meg kukorica termett, csakhogy az őszirózsa magját kitűnő áron vették meg az erfurti nagy cégek, a búza pedig a gazdák nyakán maradt. Aztán az is kitűnt: a magyar virágmag minősége jobb volt, mint a külföldi, csak a mi közönségünk nem nagyon tudott róla.

E z a jászsági bérlet kitűnő iskola volt az egész környék gazdáinak. Élőképben mutatta meg nekik az okszerű földművelés tudományát, meg azt a szabályt is, hogy a gazdának valamit értenie kell a kereskedelemhez is, ha boldogulni akar. Sok embernek ez túlságosan nehéz föladat, de ha szövetkezetbe tömörülnek, akkor erre a dologra is könnyen kapnak szakembert, aki ismeri az egész piacot és tájékoztatja a gazdákat a keresletről. így aztán a szövetkezet helyesen irányítja tagjainak a munkáját és ennek folytán az időnkint jelentkező válsággal is sokkal könnyebben birkóznak meg. Ami kevés előnye van a nagyüzemnek, azt mind biztosítja a szövetkezet, viszont ugyanakkor megmarad a családi üzem minden előnye, amit pótolni nem lehet sem gazdasági, sem társadalmi vagy politikai téren.

A háború előtt fiatal tudósok és írók nagy csoportja példás buzgalommal iparkodott a magyar parasztság életét megismerni és az ország elé tárni. Ha nem szakad ránk a nagy veszedelem, érdemes lett