A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-11-01 / 11. szám

-523g középkori Európa legnépszerűbb és OOOOOOOOOOOOO legjobban ismert szentje volt ami Árpádházi Erzsébetünk, akit a németek elősze- apróságok

retettel ’’die grösste deutsche Frau” nevén tisztelnek és persze nem árpádhá- OOOOOOOOOOOOO zinak, hanem tűringiainak mondanak. Férjének rokonsága azért nem tartotta e- gészen fajtájukbelinek, bár ebbe belejátszhatott reálisabb életfelfogásuk is, amely nehezen értette és esztelen pazarlásnak minősítette a fiatal özvegy vonzalmát és szeretetét, amelyet szegénysorsú embertár- k 0 Z a i sai iránt érzett. Főleg sógora, Raspe Henrik nézte rossz szem- régiségek mel jótékonykodását és majdnem gutaütést kapott, amikor Erzsébet egyik eladott birtokának teljes vételárát, 64 ezer aranyat, mindenestül az akkoriban éppen éhínséggel küszködő szegény nép között kiosztotta A sógornak mindenesetre nagy része volt abban, hogy a megözvegyült Erzsébetet télviz idején kitessékelték a wartburgi várból. Később ugyan megbékéltek vele és kiegyezés címén Marburgot és környékét adták neki. A négy évvel halála után, 1235- ben szenttéavatott fiatalasszony (24 éves korában halt meg) emlékére épült 35- 83 között a marburgi dóm, a német gótika egyik legtisztább remeke, amelyben díszes síremlék fogadta magába földi maradványait. Ma üres, mert a hitújítást követő mozgalmas időkben Hesszeni Fülöp kiszedette és szétszóratta hamvait. - A tiszteletére emelt templomok közül hazánkban a kassai dóm a leghíresebb. 1474- 77 közt készült főoltárán 12 képből álló ciklus emlékezik meg életéről: 1. születése, 2. fogadtatása Tűringiában, 3. a rózsák csodája, 4. látomása szentmise közben, 5. a palástcsoda, 6. búcsú Szentföldre induló férjétől, 7. kiűzetése Wartburgból, 8. egy koldusasszony Eisenachban sárba taszítja, 9. ótvaros beteg haját nyírja, 10. bélpoklost fürdet, 11. halála, 12. szenttéavatása. - Megokolatlanul rideg és kemény lelkivezetőjét, a világi pap marburgi Konrádot elérte végzete: amikor pápai megbízásból főinkvizitorként a németországi eretnekeket (steidingerek, lu- ciferiánok) irtogatta, befolyásos főurakat (Sayn grófot és Minnike, glossari prépostot) is perbe fogott, akik két domonkos kísérőjével (Corrado Dorso atya és János testvér) együtt bérgyilkosokkal tétették el láb alól. □

November 17-én lesz nyolcvan esztendeje, hogy a Zambézi folyó menti Boroma missziós telepén meghalt Menyhárt László jezsuita hithirdető. 1849-ben született Szarvason, 1879-ben szentelték pappá és 1890-ig a jezsuiták kalocsai főgimnáziumában volt tanár és igazgató. Akkor ment ki az osztrák-magyar rendtartomány nemrég létesített afrikai missziójába. Botanikai kutatásokat folytatott, meteorológiai megfigyeléseket végzett s erre vonatkozó feljegyzéseit a kalocsai Haynald csillagvizsgáló intézet tette közzé 1896-ban. A gyilkos afrikai klíma ásta alá 9 évi munka után egészségét. Páter Menyhártot egyébként egyik rend- és honfitársa, P. Zimmerman István csábította a missziókba. Ö szintén 1849-ben született a szepes-megyei Szomolnokon. Váci-egyházmegyés papként került ki tanulmányai végzésére Rómába, ahol megismerkedett a jezsuita renddel és 79-ben