A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-02-01 / 2. szám

-50hogy egyben az is ne tudatosuljon bennünk, hogy ez a hit, amelynek terjedésén a körülményeink szerint munkálkodni akarunk, a mi csodálatos kincsünk, osztályrészünk. Ingyen adomány az Isten részéről, amelyért hálásaknak kell lennünk. — így tartozik egybe, így kellene egybetartoznia bennünk a hitnek, terjesztése vágyának és a hálának.

Szeder Mihály

Szentbeázéd- templomtalan magyaroknak

" ke veletek!" "Békesség e háznak és minden lakójának!" - Jé- /Jj zus üdvözlő szavai, melyet Egyháza évszázadokon át használ a szentmisében és a szentségek kiszolgáltatásánál. Ez a béke örök vágya az egész emberiségnek és minden emberi lénynek. A beteljesedett keresztény élet kivirágzása az igazi belső, lelki béke. Mint látható, most nem a nemzetek egymásközti békéjéről akarunk elmélkedni. Hogy miért nem, az rögtön világos lesz előttünk.

Nemcsak nekem, a negyven éve pappá szentelt embernek, hanem minden valamirevaló lelkivezetőnek tapasztalata, hogy mihelyt egy csoportban, tehát több ember együttesben, legyen az család, e- . gyesület, klub, baráti kör, szerzetesi közösség

a békéről vagy akármi, nincs békesség, annak oka az, hogy az összetévő tagok bensejében sincsen békesség. A köztük uralkodó békétlenség, mely veszekedésekben, torzsalkodásokban, szakadásban vagy más összeütközésben nyilvánul meg, csak kivetülése annak a belső békétlenségnek, nyugtalanságnak, mely a csoportot összetevő emberi egyedek belsejében él.

Ha a csoport tagjaiban belső béke uralkodik, a csoport élete símán megy, jókedv, derű, öröm fénye ragyog felettük, mikor együtt vannak. A belső béke kisugárzik és melegében sütkérezhetünk, mint a gyíkok a meleg napsugárban.

Ezért tehát a békét nem az Egyesült Nemzetek szónoklataiban, szónoki emelvényein, sem a politikusok és diplomaták sírna, furfangos tárgyalási modorában keressük, mert ezek legfeljebb csak elodázzák a "borzalom" bekövetkezését, hanem az emberi szívekben. .az általános, egyetemes béke, amikor az oroszlán az antiloppal, a kutya a macskával, a farkas a báránnyal puszi-pajtásságban élnek, mint az ószövetségi próféták színes leírásaiban olvashatjuk, tényleg az emberiség örök vágyálma.