A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-10-01 / 10. szám

Qz emberi akarat úgy részesül isteni segítségben, hogy az akarat szabadságán kí­vül, amit Isten beléteremtett az emberbe, és a tanításon kívül, ami megmutatja, hogyan kell élnie, a Szentleiket is megkapja, hogy általa megszülessék lelkében a legfőbb és változhatatlan jó, e jónak szépsége és gyönyörűsége, aki maga Isten, már most, amikor pedig még a hitben járunk, nem a szemlélésben. így az ingye­nes ajándék föllobbantja az ember ragaszkodását Teremtőjéhez, lángra gerjeszti i- gaz belső világosságát, amiből jóléte van, amitől egyáltalán léte van. A szabad a- karat, ha előtte rejtve marad az igazság útja, bűnre visz. S mikor kezdi megismer­ni, mit kell tennie, mire támaszkodhat, ha ez mégsem tetszik neki, nem gerjeszti szeretette, nem indít cselekvésre, nem fogunk jól élni. Hogy megszeressük a teen­dőt, szétárad szivünkben Isten szeretete, de nem a szabad akarat által, mi belő­lünk támad, hanem a Szentlélek által, ki nekünk adatott. szent Ágoston Címe változtatását minél gyorsabban közöl­je Kiadóhivatalunkkal! így tudjuk legegyszerűbben A Szív számainak pontos és folytatólagos kézbesítését biztosítani. mai tudományos megfigyelések érdekes fényt vetnek arra a titokzatosság­ra, ami a halált és az utána következő állapotot körülveszi. A halál után c. cik­künk ismertet ilyen megfigyeléseket. ♦ Az otthoni vallásos kiscsoportok (bázis­közösségek) helyzetével foglalkozik Egyház és Állam között c. beszámolónk. ♦ I ' “I "L. Egy holland helyzetfelmérést ismertetünk a fiatalság készülőben: vallási beállítottságáról Ifjúság és Vallás címmel. ♦ A lőcsfalvi pap egy jólelkű és muzikális legénykéről ír a pikula c. naplórészletében. ♦ A pesti templomok versciklus három befejező verse kerül sorra. ♦ A College de France egyik felkapott történészének érdekes és eredeti meglátásaiból közlünk részleteket elkereszténytelenedés? címmel legközelebbi számunkban. IMA AZ IRGALOM ADOMÁNYÁÉRT Uram, add, hogy valamivel több irgalom legyen a szívünkben. Ne kérjünk tőled a kelleténél többet, és amíg cipőt húzhatunk lábunkra, tudjunk imád­kozni azokért, akiknek a lábuk is hiányzik. Legyen végre erőnk ahhoz, hogy megoszthassuk mindenünket azokkal, akiknek semmijük sincs már. U- ram, neked tudnod kell rólunk! Tudnod kell azokról, akiket a világon min­denből kisemmiztek, és azokról is, akiknek az égvilágon mindenük meg­van: kocsi, lukszusvilla, töméntelen pénz. Neked tudnod kell rólunk, akik­nek kopog a szeme az éhségtől, és azokról, akik ebédünk felét a moslékba öntjük. Tudsz a milliókról, akiket megfojt az igazságtalanság, és azt is tudod, hogy véres verejtékük árán napról napra hányán erősödnek és gazdagod­nak. Pedig hát mindannyian a Te gyermekeid vagyunk, mindannyiunknak egyformán van szüksége rád, mindegyikünk egyformán éhezi a Te jóságo­dat, hogy végre mi is egyformán szerethessük egymást. Uram, add, hogy le- _galább egy kicsivel több irgalom legyen a szívünkben. Amen______________

Next

/
Thumbnails
Contents