A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1977-10-01 / 10. szám
-475Qz egyházi újjáépítés Budán is szinte a- OOOOOOOOOOOOO zonnal megindult, ahogy a török onnét kitette a lábát. 1686. szept. 2-án foglal- apróságok ták vissza a felszabadító csapatok a várat és Széchenyi György, esztergomi érsek OOOOOOOOOOOOO (1685-95) hatalmas alapítványokkal sietett Buda és Pest megsegítésére. Egyik első intézkedése volt, hogy az akkor még fénykorukat élő jezsuiták számára plébániát, iskolát, papnevelőt, akadémiát és nemesi konviktust állított. A régi rendek közül a ferencesek siettek vissza Budán is, hazai Pesten is régi helyükre. A kármeliták templomát a kapucínu- régiségek sok vették birtokukba. Két év múlva a pálos atyák is megtelepedtek Pesten, három év múlva a szerviták, a nagyobb fellendülést azonban egyelőre elakasztotta a Rákóczi-féle felkelés és a nyomában járó pestis, amely csaknem háromszáz főre apasztotta a lakosságot. A békésebb idők beköszöntésével ú- jabb szerzetesrendek jelennek meg Pesten: a piaristák (1717), a klarissza nővérek (1725), akik előbb (1714) már Budán is letelepültek. 1738-ban Óbudán telepszenek le a rabkiváltó trinitáriusok, az Erzsébet-apácák 1785-ben érkeznek Pestre, az angolkisasszonyok 1787-ben, miután előbb 1770-ben Budán nyílt meg egy zárdájuk. Nagy előnyére szolgált a két fejlődésbe lendült városnak, hogy a nagy- szombati egyetemet is áttelepítik ide: előbb 1777-ben Budára, aztán 1784-ben Pestre. A török időket követő kor utolsó szerzetesi megtelepedése már a 19. század első negyedébe esik: 1815-ben érkeznek Pestre az irgalmasok. □ Emlékszünk még a 13 aradi vértanú neveire? Az osztrák hadi törvényszék 1849. szept. 21-26 közt tárgyalta ügyüket és, mint volt császári tiszteket, felségsértés és esküszegés címén ítélték halálra őket. Kettőjükre golyó általi kivégzés várt (Kiss Ernő és Schweidel József tábornokok), a többiekre — Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Aurél, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Nagy-Sándor József, Leiningen Károly, Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Vécsey Károly - bitófa várt. Utóbb Dessewffy és Lázár büntetését is golyó általi halálra változtatták. Dessewffy református volt, Damjanics görögkeleti, a többiek katolikusok. Ezeket lelki vigasztalásukra az aradi minorita atyák látogatták és a görögkeleti Damjanichot a siralomházban vette át a katolikus egyházba Sujánszky Euszták, minorita atya. Az elítélteket okt. 6-án, egy szombatnapi hajnalon, végezték ki. Előbb a sáncárokban a golyó általi halálra ítélteket, aztán a többi kilencet a vártól délre felállított bitófán. Pesten ugyanezen a reggelen az Újépületben végezték ki golyó által Batthyány Lajos, volt miniszterelnököt. Öt tulajdonképpen akasztani akarták, de egy becsempészett tőrrel olyan sebeket ejtett a nyakán, hogy változtatni kellett a kivégzés módján. - Két nappal később, ugyancsak az Újépületben végeztek ki egy tábori lelkészt, Gonzeczky Jánost. Ö is császári szolgálatban állt és Bécsben, Páduában, Milánóban volt a csapatoknál, mielőtt 1844-ben Mezőhegyesre került. Az ellene felhozott vádak közül legsúlyosabbnak számított, hogy a trónfosztásról szóló nyilatkozatot szószékről kihirdet
