A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
-4Békési István Jézus békéje, amit ígért, nem a tranquillitas ordinis, a belső nyugalom, a bajok és kínok távolléte, hanem a békét vivő, a békét szerző, a sugárzó magatartás, akiknek még a lábnyomát is áldó t ínak mondja az írás — és ezért mélységes hála, hogy eszköznek használ. Hogy kinyitotta a szememet: ez kell mindennél jobban mindenkinek... és amikor szinte jajgatott utána a lelkem, hogy ezt adják, ezzel erősítsenek... és sokszor nem kaptam, ahol leginkább várhattam, mert ’’más dolguk volt" az illetékeseknek és ”siettek”, nem lett úrrá rajtam a keserű lélek, hogy akkor én sem érek rá, akkor én is magammal törődöm majd: hanem any- nyi helyen és annyi embernek sikerült már egy-egy kicsit adnom ebből, ezt sugároznom... — A húsvéti béke, ahogy a Feltámadott Jézus kívánta és beköszönt, rájuk köszönt, mindig ebben állt: vigaszt hozott az apostoloknak, meghallgatta a két emmauszit és felgerjesztette szívüket... a béke hírnökévé tette Magdolnát és az asszonyokat... tovább is tette, amit életében: körüljárt és jót tett — békét sugározva gyógyított, felemelt, feltámasztott... most már nem testeket, de lelkeket. Maradjatok szeretetemben... - úgy is, hogy féltve őrizzem , a- mit már elért a kegyelem, amit beláttam, amit feltettem: hiszen ismerem, hogy milyen gyönge vagyok és milyen törékeny ez a cserépedény... és hogy hányszor kaptam újra-meg-újra irgalmat, és újra kezdhettem... — úgy is, hogy hagyom, úgy szeressen Isten, ahogy akar... Adjon, vegyen el bármit, amint Neki tetszik... — úgy is, hogy hinni akarok a szeretetnek, akkor is, ha már engem annyira szeret, hogy Fiához akar egészen hasonlóvá tenni. Nos cerdidimus Caritati. Velünk marad. Jézus ígérte, hogy velünk marad ás látni fogjuk... Keresem az Arcodat, hogy áttükröződjék rajtam is, és lássanak... Tedd Szíved tűztengerébe az én szívemet, hogy egészen áttüze- sedjek és azzal szeressek és melegítsek... Lássalak meg mindjobban, hogy Téged láttathasssalak... Nem, nem akarok olcsóbb portékát árulni, nem akarok műrostos anyagot adni, hanem a legjobbat, az igazit, mert csak ez boldogítja őket, mert csak ez ad erőt. Mert nem adatott más Név az ég alatt, melyben üdvös
