A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

-43O Szent István Társulat kiadásában OCXXXDOOOOOOOOOO megjelent Biblia egy kötetben, 1471 lapon hozza az ó- és újszövetségi szentirás apróságok

teljes szövegét. Szakszerű bevezetői és

magyarázatai, mai magyar nyelvezete OOOOOOOOOOOOOOO csúcspontja a magyar biblia-fordításnak, amelynek számunkra ismert kezdetei a

15. század harmincas éveire nyúlnak vissza. A Bécsi-, Müncheni- és az Apor-kóde- xek őrizték meg a szentirásnak azokat az első összefüggő szövegeit, amelyeket valószínűen liturgikus használatra for- hazai ditottak talán premontrei, talán bencés, talán ferences szer- régiségek zetesek. Az ószövetség néhány könyvét és csaknem a teljes újszövetséget magyarul megtaláljuk a 16. század huszas éveiben másolt Jordánsz- ky-kódexben. Ennek a szentírási szövegnek magyar fordítóját régebben Mátyás királyunk kortársának, a pálos Bátori Lászlónak tulajdonították. A Döbrentei- kódexben (1508) és Székelyudvarhelyi-kódexben (1526 körül) szintén vannak magyarra fordított szentírás-részletek. Az első másolója Halabori Bertalan, egri egyházmegyés pap, a másiké pedig egy székely ferences, Nyujtódi András. A válogatott szövegek között elég gyakori a zsoltárok magyar nyelvre átültetése. E- zek már a 15. századbeli Apor-kódexben is szerepelnek, még bővebb változatban a 16. század kódexeiben (Döbrentei-, Keszthelyi-, Kulcsár-kódexek). Az erazmusi szellem hatása alatt készült Komjáti Benedek fordítása, Szent Pál leveleit hozza magyarul 1433-ban. Az első nyomtatásban megjelent teljes magyar biblia a protestáns Károli Gáspár munkája ( Vizsolyi Biblia, 1590). Katolikus részről a jezsuita Káldy György fordításában csak 1626-ban jelenik meg az első nyomtatott magyar szentirás. Vannak, akik ennek a fordításnak nagy részét egy másik jezsuita, Szántó (Arator) István művének tartják — őt halála akadályozta volna a teljes fordítás, vagy a sajtó alá rendezés munkálatainak bevégzésében. Ez a Káldynak tulajdonított biblia nagy elterjedettségnek örvendett, régies, de ízes nyelvezetének nyomai megmaradtak Szepessy Ignác, pécsi püspök 1836-os , és az egri Tár- kányi Béla 1865-ös átdolgozásában is. 1911-ben az újszövetséget régies nyelvezetétől eltérve Soós István is lefordította, de a szentírás legismertebb magyar változata a Szent István Társulat gondozásában 1927-34 között megjelent kiadás volt, amelynek jegyzetei és magyarázatai a szentirástudomány akkori eredményeinek figyelembevételével íródtak, o

Ki volt az első magyar bíboros? Pázmány Péter? Bakócz Tamás?Nos, kettejük közül - ahogy mondani szokták - egy harmadik: Bancsai (Vancsai?) István. 1232-ben IV. Béla kancellárja volt, később váci püspök. A király vele küldte családját és kincseit Frigyes, osztrák herceghez. II. Frigyes császárnál és IX. Gergely pápánál is járt követségben. 1242-ben az esztergomi káptalan őt választja érseknek (elődje, Mátyás, a mohi csatában esett el). A tatárjárás utáni újjáépítésben a király egyik legtehetségesebb munkatársának bizonyult. Érdemeire hivatkozva hívta Rómába és kreálta bíborossá 1452-ben IV. Ince pápa. Attól kezd