A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-08-01 / 8. szám

-381­Vie neuve (új élet) nevű központjuk. A lányok érdekében, meséli a nővér, néha két fronton is harcoltunk: a stricikkel is meg a rendőrök­kel is. — Nő vagyok, egy a sok közül, így kezdődik a könyv és a bo­rítólapra a kiadó ezt az ajánlást illesztette: olyan nő írta ezt a köny­vet, aki, szerzetesnő is lévén, fokozottan érzi a női lét problémáit. É- letének érdekes eseményei közé tartozik, amikor a társulat alapítójá­nak boldoggáavatására (1953) elhatározzák, hogy egy ismeretteijesz- tő és hivatások ébresztésére alkalmas kisfilmet készítenek és Eugénie de Smet, az alapító szerepét a fiatal Francoise nővérrel játszatják. Ez még a zsinat előtti időkben volt, úja, és a felvételekre mindig egy kí­sérőnővérrel kellett mennem, mintha attól féltek volna, hogy külön­ben megszököm. Az apácák politikai naívságára példának hozza egy novíciátus-beli élményét: a felszabadulás 1944-es lázas napjaiban épp párizsi házukban van. Az utcán lövöldözés: egyes negyedekben még a visszavonuló németekkel harcolnak, másutt a lakók az utcán táncol­nak a győzelmet ünnepelve. A főnöknő duplára csukja a zárda ajtaját és azt mondja a nővéreknek: Nekünk semlegeseknek kell maradnunk. — A nővér 1966-ban lett közismertté. Jacques Rivette filmje (la Reli- gieuse) körül akkor jön lázba Párizs. Diderot egy 18. századbeli regé­nye a tárgya: egy kolostorba kényszerített serdülő lánynak viszontag­ságai. A párizsiak egyik tábora a film betiltásáért harcol, a másik a művészetek szabadsága nevében műsoron akaija tartam. Újságok és rádió heteken át azzal foglalkozik, hogy az emberek véleményét ku­tatja. Egy újságíró megkérdezi Soeur Francoise véleményét is. Szen­záció lesz belőle, mert a nővér azt mondja: Nincs a történetben sem­mi különös. Ilyesmi előfordulhatott a felvilágosodás korának deka­dens kolostoraiban. — Azóta nincs olyan vallást vagy egyházat érintő kérdés, amiben meg ne interjúvolnák. Most éppen Strassburgba, Genfbe készül gyűjtő körútra a vietnámi átnevelő otthonok javára. Csupa energia, csupa mosoly. Csak akkor komorodik el egy pillanat­ra, amikor társulata neve után érdeklődnek. A zsinat után egy kicsit ósdin hangzik a nevünk: A Tisztítótűzben Szenvedő Lelkek Segítői... Az 1853-as alapítás terveit az arsi plébánossal beszélte át az alapító­nő, akit két jezsuita, Hippolyte Basiau és Pierre Olifaint segítettek ta­nácsaikkal a beindulás első éveiben. argentin kormány két katolikus kiadóvállalattól (Distribuidora Claretiana és Ediciones Paulinas) vonta meg a működési engedélyt A két vállalat az új "Latin-amerikai Biblia" terjesztője volt, latin-amerikai amelyet az argentin belügyminisztérium felforgató jelle- események gűnek ítélt. A püspöki kar nagy többsége nem foglalt ál­lást, Santa Fe érseke és Neuquen püspöke az új biblia pártján vannak, az argentin

Next

/
Thumbnails
Contents