A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-07-01 / 7. szám

-331 Q pécsi őskeresztény sírkamrákra elő- OOOOOOOOOOOOO szőr az 1780-as ásatások alkalmával

bukkantak. A székesegyház tőszomszéd- apróságok

ságában elterülő terjedelmes római kori

temető tartozékai, 4 méterrel a föld- OOOOOOOOOOOOO felszín alatt találtak négy többé-kevésbé bedőlt és egy összeomlott sirkamra (cubiculum) freskótörmelékére. Körülöttük római jellegű, kőből és téglából épített, háztetőszerüen fedett sírok voltak, egyikük Krisztus-monogrammal díszítve. Érdekes volt, hogy a sírmellékletek között hazai (üvegpoharak, agyagedények, cipőbőr-foszlányok, fibulák és régiségek üveggyöngyök) nem volt keresztény tárgyú. Maguknak a sírkamráknak építészeti szerkesztése egyforma: téglalap alakú alaprajz, köríves dongaboltozat. A festett sirkamráknak kis előszobájuk is van. Északi falukból kis, négyszögü nyílás vezetett a kamrák fölé épített kápolna szentélyébe. Terjedelmük 8 és 17 négyzetméter közt váltakozik, magasságuk eléri a 2 métert. A temetkezés módja azt mutatta, hogy a pogány szokások némelyike (mint pl. az é- telmellékelés a halotthoz) a keresztényeknél is szokásban volt. A festett kamrák képtárgyai: az oldalfalakon körbe foglalt Krisztus-monogram (XP-Krisztus görög betűkkel irt nevének két első betűje), és a kör két oldalán Péter és Pál apostolok római tunikában és palliumban, amint a monogramra mutatnak. A bibliai jeleneteket ábrázoló képeken: Ádám és Éva bűnbeesése az almafával, a Jó Pásztor, Dániel az oroszlánveremben, Jónás története, Noé a láda-alakú bárkában, a napkeleti bölcsek ajándékot hoznak a Mária ölében ülő Kisdednek. A boltozaton ismét Krisztus-monogram, olajfalomb koszorújába foglalva. Két-két páva és galamb tekint egy-egy virágcsokorra, 4 kerek mezőben üdvözöltek csoportja (nők, nem teljes, hanem mellkép-alakban) s a fennmaradó térségben vörös virágok (a mennyei kert ábrázolása). A képek ciklust alkotnak és a halott lelkének üdvözülését illusztrálják. Stílusuk a római katakombák hatását mutatja. Kivitelezésük jó festési hagyományokról tanúskodik, de inkább mesteremberi mint művész színvonalú. Keletkezésük kora a Kr.u. 4. századra tehető. - Pannóniának ezt a kerületét Valeriá- nak nevezték s a várost magát Sopianae-nak. □

A lovag-rendek a lovagok szerzetesi intézménye volt. Tagjaik (lovagok, segítőtestvérek és kisebb számban felszentelt papok) szerzetesi fogadalmat tettek és életüket a kereszténység fegyveres védelmére s a betegek ápolására szentelték. Az ilyen egyházi lovagrendek nyomán, főként a 13. századtól kezdve, egymásután keletkeztek világi, ún. fejedelmi lovagrendek. Két magyar alapítású fejedelmi lovagrendnek emléke maradt ránk. A Szent György-rend tagjainak célja: a krisztusi szere te tben való testvéri egység, a király és az egyház védelme. A- lapszabályukat az esztergomi káptalan előtt hiteles oklevélbe foglalták (1326) s ezt a király (az Anjou Károly-Róbert) és az ország főpapjai is jóváhagyták. A Szent György-lovagok térdig érő fekete köpenyt viseltek, csuklyával; jelvényük fehér mezőben piros kereszt; létszámuk zárt, sohasem haladta meg az ötvenct.