A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1977-07-01 / 7. szám
-318Oroszország afelé halad, hogy a világ legjelentősebb tényezőjévé váljék. Ha a mi vallási életünket Nyugatéval összehasonlítjuk, a mérleg lassan a mi javunkra billen. Miért? Mert itt van nálunk a Kálvária, nem náluk. Az anyagi javak bőségétől vár valaki vallási megújulást? Azt mondják, a nyugati kereszténység nem tud már mit kitalálni, hogy az egyházak kereteiben megtarthassa a híveket. Mindenük van: vagyon, pénz, könyvek, gyönyörű templomok... De a híveik csak felületesen keresztények. Nekünk semmink sincs. De ha nálunk valaki hisz, az kész a hitéért akár meghalni is." muzulmánok és megosztott keresztények... JüLöp - ózicfetek okán azt várták, hogy a Fülöp-szigetek kormány kiküldötteinek C j líbyai tárgyalásai a muzulmán világ ottani vezetőivel végét vetik annak az ellentétnek, amely a szigetvilág mohamedán kisebbsége és keresztény többsége között évek óta fegyveres összetűzésekre ad ismételten alkalmat. Közben azonban Marcos elnöknek a keresztényekkel is meggyűlt a baja — erre enged legalábbis következtetni az utóbbi időben a kormány és a hadsereg néhány keresztény-ellenes éllel hozott intézkedése. ELTUSSOLT POLGÁRHÁBORÚ A kormány még a múlt év végén bejelentette, hogy a "felkelők" (így nevezik a felfegyverzett muzulmánokat) és a hadsereg közt megszűntek a harcok, a valóságban azonban távol állnak még a békés együttéléstől. A szigetek 42 millió lakosából 80% katolikus, 3 millióra tehető a muzulmánok száma, akik főként a déli szigeteken élnek és 400 év óta elnyomott kisebbségnek érzik magukat. Az ellentétek kiéleződése a szigetek 1946-os önállósulása idejére tehető. A kormány akkor kezdett keresztény telepeseknek földet osztani a déli szigeteken, amit a muzulmánok nem jó szemmel néztek. A telepesek is, a muzulmánok is fegyverhez jutottak, egyes esetekben a kormány katonai karhatalommal fogta a telepesek pártját; ezek védelemképpen milíciába szervezkedtek (Ilagas) és több helyen vérfürdőt rendeztek a muzulmánok között. Azok megalkották a Moro Nemzeti Felszabadító Frontot és Marcos elnök 1972 szeptemberében kihirdette a hadi állapotot az északi szigeteken szórványosan felbukkanó kommunista guerillákra és a déli fegyveres összetűzésekre hivatkozva. Itt a csetepaték egyre véresebbé váltak, nehéz fegyverek
