A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-07-01 / 7. szám

-305­dezett, amikor a Páter Prefektus tanított a gimnáziumban! Ez, gon­dolom, nem a bizalmatlanság jele volt, csak maguk közt akartak töl­teni egy-két kellemes órát! Egy kedves emlékem van Pistával és két magiszter társával kapcsolatban. Egyik nyáron, a kongregációs ifjúsági tábor után — az Avas-hegységben — megkértek, hogy adjam a nyolc napos lelkigya­korlatot nekik fent, a konviktus hegytetői házában (négyen aludtunk a szobában!). Pista utána többször emlegette a vértanúságról adott elmélkedésemet, pedig azt csak készületlenségemben adtam, egyik ré­gi cikkem (Papi Lelkiség) alapján. Később már "írói" vonalon kerültünk kapcsolatba. Amikor "A Szív" szerkesztője lettem, a hosszú 14 év során Pista igen hűséges a szatmári Püspöki Konviktus Hám János (1781 -1857), szatmári püspök alapítása munkatárs volt. A torontói plébánia egyesületeiben adott előadásait megküldte. Örömmel fogadtam és az olvasók szerették írásait. Semmi eget rengető dolog nem volt cikkeiben, de érdeklődéssel olvasták ki­egyensúlyozott, szolid teológiát, erkölcstant sugárzó mondanivalóját. ★ rpY'sta, most érkezett halálod híre ide. Szerettem volna még egyszer látni az "égi fényt sugárzó" mosolyodat, de sajnos, nem lehetek ott ravatalodnál. így hát innen távolból kérlek, légy égi mosolyoddal továbbra is jóakaró barátja mindazoknak, akik az égiek után vágynak és ha szabad személyes kéréssel is Hozzád fordulnom, légy égi segí­tőm, aki magam is a "rákosok klubjába" tartozom, hogy a Te hősies példád legyen bátorító erőforrás számomra is. Pista, a viszontlátásra, — talán nagyon hamarosan!

Next

/
Thumbnails
Contents