A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-06-01 / 6. szám

-257Mindennap kint járt a központokban, hogy mint a szellemi e- lőkészítő bizottság elnöke, a meghívások, elhelyezések, programok, az ezer és ezer szétágazó szervezőmunka nehéz feladataiból kivegye részét. Csak későn jött ebédelni és rövid pihenő után már újra íróasztalához ült, vagy sietett vissza megbeszélésekre.

Azért jutott ideje arra is, hogy a filozófiát tanuló fiatal rendtagok között töltsön el egy-egy órát. Ismertette a terveket, sikereket és sikertelenségeket. Azokban a napokban egy ragyogó terv foglalkoztatta.

— Ne csak az egyházi előkelőségek foglaljanak helyet a kongresszusi oltár körül — mondta. — Ide kell hívni a világ szellemi arisztokráciáját is, tudósokat, művészeket, írókat.

Meghívókat küldött a világ minden tájára. Ez a gondolata a- zonban — mint annyiszor már annyi más nagy terve — nem sikerült.

Rezső lélegzetvisszafojtva figyelte beszámolóját.

— Lágerlőf Zelma, a Nóbel-díjas északi írónő gyengélkedésére hivatkozva leköszönte a meghívást. Paul Claudel már idős és nem vállalhatja az út fáradalmait. Giovanni Papini, Rezsőnek ez az irodalmi bálványa, kuszáit, formátlan betűivel néhány sorban kifejtette, hogy nem jöhet, mert sok az elfoglaltsága, rossz a szeme és különben sem tett semmi ígéretet.

Rezső, aki több művéből jól ismerte a zseniális, gyönyörűen barbár és mélyen keresztény, minden szavában eredeti, kicsit retorikus és nyers, de bámulatosan nagy művészetű írót, úgy sejtette, hogy nem is jöhetnek el ezek az emberek. Ha katolikusok is és ha szívesen is térdepelnek az Eucharisztia előtt, ezt nem tehetik meg fönt egy emelvényen, hangoskodó, félreértésre annyira alkalmat adó pózokkal.

15.

Ö kongresszus előkészületei befejeződtek. Külföldi vendég ugyan talán csak egy negyede jött annak, amennyire számítottak, de minden készen állt a nagy hódolatra, mellyel Magyarország készült körültérdelni az Eucharisztiát.

Az ünnepélyek műsorának zavartalan lebonyolításából a rendi fiatalok is kivették részüket. Kalauzolniok kellett a külföldi jezsuita vendégeket és a Hősök-terén vigyázniok kellett, hogy a gyóntatások, áldoztatások símán follyanak le.