A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-05-01 / 5. szám

-219­zustársaság tovább működik Oroszor­szágban. — Lengyelország második fel­osztását követően I. Pál cár felajánlja a pápának: helyezze magát az orosz cár védnöks9ge alá, hogy a francia forrada­lom fenyegető következményeit kike­rülhesse. — Napóleon bukása után pá­pai delegátus, Msgr. Bernetti, vesz részt I. Miklós cár koronázásán. 1839-ben is­mét fagyponton van a Szentszék és az oroszok kapcsolata, amikor a cár a Ró­mával egyesült keleti szertartási] kato­likusokat az ortodoxiába akarja kény­szeríteni. Ezt az európai államok közös fellépése megakadályozza, a cár 1845 decemberében Rómába látogat és a pá­pa is fogadja. Az akkor megindult tár­gyalások eredménye az 1847-es orosz konkordátum, amely rendezi az egye­sültek és katolikusok helyzetét. - 19 év után, az 1863-as lengyel forradalom következményeként, az oroszok 1866- ban felmondják a konkordátumot, 11 évvel később, 1877-ben pedig vissza­hívják szentszéki követüket, mert a pá­pa "a lengyelek pártját fogja". — Az el­ső vatikáni zsinat a pápai csalatkozha- tatlanság dogmájának kihirdetése miatt az orosz ortodoxiát még jobban elide­geníti Rómától. — 1894-ben az oroszok egyoldalúan felveszik a Szentszékkel a Msgr. Casaroli az új keleti politika végrehajtója diplomáciai kapcsolatot. Meghatalma­zott minisztert küldenek a Vatkánba. A Szentszék erre beleegyezik, hogy az orosz katolikusok ügyeit egy ottani ka­tolikus püspökökből álló kollégium in­tézze. Ennek vezetője érseki rangban a szentpétervári udvarnál tartózkodik. A cár nevezi ki a püspököket és fizeti a papokat. - Az 1905-ös forradalom u- tán a cár türelmi rendelete újra enge­délyezi a Rómával egyesült keleti szer­tartási] egyházat. X. Piusz pápa ír me­leghangú hálálkodó levelet érte. — A Kerenszki kormány követe 1917-ben nyújtja át levelét XV. Benedek pápá­nak. — Az októberi forradalom után a bolseviki kormány megszakítja az oro­szok diplomáciai kapcsolatát a Szent­székkel. Azóta sincs helyreállítva. vatikáni diplomaták az 1922- ben a génuai konferencián ta­lálkoznak először szovjet ellenpárjaik­kal. Tárgyalásaik eredménye, hogy a Szentszék részt vehet a világszerte ak­kor szervezett éhínség enyhítő akció­ban az oroszok javára. Msgr. Pacelli, akkor berlini nuncius, is érintkezésbe lép az oroszokkal. A pápai segélyakció vezetőjét püspökké szenteli, aki 1925- 26-os oroszországi útja során több püs­pököt szentel. A pápai missziót kiuta­sítják a Szovjetunió területéről, a fel­szentelt püspököket egymásután letar­tóztatják. - 1930-ban Prágában az ot­tani nuncius felveszi a kapcsolatot a prágai szovjet követtel, de tárgyalásaik nem visznek eredményre. — A Szent­szék 1937-ben érettnek látja az időt ar­ra, hogy egy pápai enciklikában körvo­nalazza a katolikus álláspontot a kom­munizmussal szemben. A "Divini Re­demptoris" enciklikára válaszul az o-

Next

/
Thumbnails
Contents