A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1977-05-01 / 5. szám
-212két hátsó kerék, mégis csak csúszott, mert az utat az előző zápor feláztatta és a talaj agyagos volt. Erre elhatározta, hogy aláékeli a kereket, legalábbis a két hátsót. Levett a szekérről két háromszögre vágott hasábot, a kerék elé vetette, aztán alámászott a szekérnek, hogy megrögzítse. Közben a lovak valamitől megriadtak, megindultak s Baksa Bálint lába a kerekek alá került. Sípcsontja két helyen eltört és kórházba vitték. A papja — a városban járván — illőnek tartotta, hogy jó hívét meglátogassa. S ez a látogatás akarata ellenére visszavitte a múltba és ráterelte figyelmét egy érdekes emberi gyöngeségre, melyet a keresztvíz sem tud lemosni az emberfiáról. A bban a kórteremben, ahol Baksa Báünt feküdt, csupa töréses ese- * tek voltak. Volt ott mindenféle elképzelhető törés: lábtörés, kartörés, csípőtörés, bordatörés — ’’csak nyavalyatörés nem volt” — tréfálkozott a pap, mert az nem a csontokban fészkel. Baksa Bálinttal szomszédos ágyban feküdt egy bótai atyafi, szintén lábtöréssel. A- hogy Baksa uram elmondja papjának részletesen, hogyan is történt a baleset és megmutatta begipszelt lábaszárát, hogy az két helyen van eltörve, odaszól a szomszéd: — Az semmi, idelessen kend! — és ő is mutogatja begipszelt lábát. — Ide nézz! Ez négy helyen van eltörve. Mi az a két törés? Ez négy! A négytöréses embernek ez a hencegése aztán olyan lökést a- dott a lőcsfalvi pap eszekerekének, hogy hazáig az meg sem állt. — Micsoda perverz elsőség-keresés! Nem hiába dorgálta Mestere a farizeusokat, hogy mindenben a feltűnést és az első helyeket keresik. Itt van ez a két sebesült. Még abban is ki akar tűnni és a másik fölé kerekedni, hogy neki több helyen van eltörve a lába, mint a másiknak! Szinte a fülébe csengett a hangja: ”Az semmi! Idenézz! A tied, az semmi!” Ez a gondolat egész úton hazafelé a kocsin elég tápot adott a- gyának. Gyuri kocsis nem is háborgatta, mint máskor szokta, azt hívén, hogy gazdájának igen nagy gondjai lehetnek... Végig vonult lelki szemei előtt hosszú papi életének tapasztalata mindenféle népek és osztályok és életkorok közt. Hogyan akar az ember a másikon szüntelen túltenni, rajta felül kerekedni, különb lenni... Nemcsak abban, hogy kinek milyen a ruhája, hány holdja van, mennyi a tudománya, hány szarvasbakot lőtt, milyen nagy halat fogott, és így tovább... E- szébe jutott a gyerekek versenye az iskola háta megett - már bocsánat, - hogy ki tud messzebbre... Eszébe jutott Haverák Tercsi, aki áldott állapotban volt és a szomszédasszonya szintén. Mikor meglátta