A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-04-01 / 4. szám

- 180 ­A kultuszminisztérium időközben áttért arra a gyakorlatra, hogy elbocsátja szolgálatból a vallásos tanszemélyzetet. Az elbocsátá­sokról így írt Matej Gáspár, a besztercebányai személyzeti ügyek igaz­gatója: "Sikerült végre megszabadulnunk sok olyan pedagógustól, a- kik még mindig nem fogták fel iskolapolitikánk legfőbb alapelvét" (Utilceske noviny, 75.jan.25.). Nyugatra is kijutott névvel és pontos adatokkal egy ilyen elbocsátott tanárnak Feranec, besztercebányai püspökhöz írt levele, amelynek írója a püspök szemére veti, hogy a külföldi sajtónak adott nyilatkozatában azt állította, hogy Csehszlo­vákiában "minden rendben van" a vallást és az Egyházat illetően. Mi készteti a pártvezetőséget arra, hogy a vallás és a vallásos emberek ellen így felfokozza küzdelmét? A hívek soraiban meghúzó­dó felforgató elemektől félne? Nem eltúlozott-e ez az aggodalma? Oly nagy lenne az antiszociális elemek száma a vallásos polgárok kö­zött? Ami ezeket az embereket a rendszerrel szemben elégedetlenek­ké teszi, az nem elsősorban a dolgok gazdasági, politikai vagy társa­dalmi állapota, hanem az a kilátástalan helyzet, amelybe keresztény- mivoltuk miatt szorítják őket. Az igazságtalanság, a megkülönbözte­tés, amit elszenvednek és a tény, hogy egy szocialista államban képte­lenek vallásukat nyugodtan gyakorolni anélkül, hogy ez hátrányos helyzetbe ne hozza őket és családjukat, gyermekeik jövőjét ne veszé­lyeztesse. Elkeseredésüket csak növeli, hogy az állam, amely így bá­nik velük, ugyanakkor a külvilág felé azt hangoztatja, hogy elismeri polgárainak vallási és lelkiismereti szabadságát. Nagy részük nem a szocialista társadalmi berendezkedés ellen van, hanem egy isten-elle­nes rendszer igazságtalanságai, hazugságai, kényszere és szabadsághiá­nya ellen. A párt ezzel a módszerrel fosztja meg az országot népessé­ge nagy részének jóakaratú együttműködésétől. Képmutatásra készte­ti őket, elidegeníti magától a vallásos embereket és közben azt teszi velük, amit maga mindig a kapitalisták szemére szokott hányni: ki­zsákmányolja őket. Ezek a vallásos emberek elégedetlenségének igazi okai, nem szocializmus-ellenes beállítottságuk. JÓGÁIKTÓL MEGFOSZTOTT APÁCÁK A vallásellenes kampány kiújulásának jele az apácák ellen ú- jabban foganatosított intézkedések. Mint ismeretes, 1950-ben elvet­ték tőlük kolostoraikat és intézményeiket s a nővéreket gyűjtő-kolos­torokba szállították. Előbb kezdetleges átképző kurzusokkal, durva bánásmóddal, gazdaságokban vagy gyárakban rájuk kiosztott nehéz munkával akarták jobb belátásra bírni őket. Később zárt intézetekbe kerültek öregek, gyógyíthatatlan vagy szellemi fogyatékos gyermekek gondozására. Csak miután évekig dolgoztak ezeken a helyeken, ren­

Next

/
Thumbnails
Contents