A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-03-01 / 3. szám

-130­hatatlanból lett” (Hebr. 11,3). - A té-em keresztény gyakorlója ter­mészetesen nem cserélheti át a maga Isten-fogalmát a Maharishi kö­dösebb Létezőjével, de avatott vezetéssel té-em-élményeit is beleépít­heti imaéletébe és gazdagabbá is lehet általa. A hívő embert — ha he­lyesen használja — ez a módszer is közelebb viheti Istenhez, Akiről megintcsak szent Pál, már az athéni Aeropáguszon mondta: ”... nincs messze egyikünktől sem. Mert benne élünk, mozgunk és vagyunk...” (Ap.Csel. 17,27-28) egy nyugat-német asszony* szemével: 4 hét Magyarországon N em túristaként jártam Magyarországon. Ismerőseimnél voltam és > velük meg sok mással őszintén beszélgetve sok érdekeset hallot­tam az ottani gazdasági helyzetről, családi meg iskoláztatási problé­mákról, de most inkább a vallási helyzetről írnék - ahogy nekem mondták, és ahogy magam is tapasztaltam. A TEMPLOMOK A csaknem harminc éve tartó állami és ateista nevelés — böl­csődétől az egyetemekig — erősen érezteti negatív hatását a vallásos gyakorlat terén. Gyerekek és fiatalok hátrányos helyzetbe kerülhet­nek ma is, - mint régen - ha akár róluk, akár szüléikről kiderül, hogy gyakorlati vallásos életet élnek. Hétköznapokon többnyire öre­geket látni a templomi miséken, köztük sok olyat, akik a rendek fel­oszlatása előtt apácák voltak. Vasárnaponként viszont egyre nagyobb számban láthatók a templomban a fiatalabb korosztályhoz tartozó felnőttek. Vannak körök, ahol "modern"-nek számít a templombajá- rás, és vannak olyanok is, akik ezzel akarják kimutatni, hogy a Párt vonalvezetésével nem értenek egyet. Azt mondják, az ilyen fiatal fel­nőttek legtöbbje iskolázott és szakképzett ember, állásuk is olyan, hogy szüksége van tudásukra az államnak — ezért nem zaklatják kü­lönösebben őket vallásosvoltuk, templomjárásuk miatt. Azt egyéb­ként több helyről is hallottam, hogy ma minden területen nagy a be­csületük a szakembereknek, az államnak gazdasági célokból olyan nagy szüksége van rájuk, hogy még a felett is szemet húnynak, ha nem párttagok — olykor egyenesen a nem egészen megbízhatókként * a magyarul is jól beszélő Elisabeth Hirt beszámolója tapasztalatairól.

Next

/
Thumbnails
Contents