A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)

1976-10-01 / 10. szám

465 detők sokszor megrögzött nacionalisták voltak. A franciák például a saját kultú­rájukat tartották a legfőbb értéknek. De ezt nem ma vettük észre. Ezt a gyengé­jüket már akkoriban is bírálták. - De az is igaz, hogy ugyanakkor a kínai egyház is kinőtt a gyerekcipőkből: neves professzorok, tudósok, bennszülött egyházfők egész sorával rendelkezett. - Különben is, az európai hithirdetők nem követtek el több hibát Kínában, mint, mondjuk, az Írországból érkezett hithirdetők, ami­kor az európai kontinens barbárait térítették. Él-e még Shanghai hires ellenálló érseke, Msgr. Ignatius Kung? Azt hiszem, él még. Egy vagy két éve egyik volt tanítványa engedélyt kapott, hogy börtönében meglátogathatja. De csak megmutatták neki az érseket, beszédbe nem elegyedhetett vele. Ez a legutolsó értesülésem róla. - Egyébként senki el se képzeli, milyen nehéz Kínából megbízható híreket szerezni. Itt van például a kantoni püspök, Msgr. Dominik Teng, esete. A jelentéktelennek látszó, alacsony főpap kiváló főpásztor volt. Még 1958-ban lecsukták. 1970 folyamán az a hír érkezett róla Hongkongba, hogy kiszabadult a börtönből Szabadon bocsá­tották, mert halálosan beteg volt és nem akarták, hogy a börtönben haljon meg. Nem sokkal utána meghalt, azaz éhenhalt. Az ilyen hír kiszivárgásának nem örül­nek a kínai kommunisták. Azért nem sokkal a hír vétele után egy kínai jelent meg (valószínűen a titkosrendőrség megbízásából) a püspök öccsénél, aki Hong­kongban él és neves orvos. - ’’Küldjön a bátyjának csomagot - mondta a kínai az orvosnak - Ne várjon választ tőle, de ha a csomag nem jön vissza, az annyit je­lent majd, hogy a bátyja megkapta.’’ - Az ajánlat már önmagában is gyanúsnak látszott, a csalásról mégis egy szervezési hiba rántotta le igazában a leplet: az uta­sítások valahol elakadhattak, mert minden csomag, amit az orvos bátyjának kül­dött, visszaérkezett kikézbesitetlenül a feladóhoz. Mi maradt 25 évvel a hatalomátvétel után a kínai kereszténységből? 1949-ben négy millión felül volt a kínai keresztények száma (3.3 millió katolikus, 1.4 millió protestáns). Egyharmad meghalt belőlük, egyharmad feladta a hitet, a megmaradtoknak papok, templomok, sajtótermékek nélkül kell hitüket megőrizniük. Nem könnyű feladat. - A fiatal nemzedék soraiban előre nem lá­tott átalakulás állt be. Sokan újból érdeklődést mutatnak a természetfeletti iránt. Irányítás nélkül azonban a babonák világában tapogatóznak. Egyesek zarándok- latszerű vállalkozásokon vesznek részt, hogy földöntúli erők jóindulatát bizto­sítsák a maguk számára, mások a halottak világával keresnek kapcsolatot, stb. Az egész jelenség hihetetlenül hat. Tíz évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy ez a nemzedék a szellemek világa iránt fog még érdeklődni. Rádió-adásokkal nem lehetne valamit elérni? Talán nem széles tömegekre. A protestánsok nagy erejű dél-koreai és Fülöp-szigeti adója 20 év alatt 20 levelet kapott hallgatóitól, azt is a kultúrális forradalom idején. - A vatikáni rádió hetente négyszer 15-15 perces adásban hí­reket sugároz és pápai megnyilatkozásokat ismertet. Ezt a kicsit is ráadásul gyen­ge kinaisággal. Nem erre lenne szükség...

Next

/
Thumbnails
Contents