A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1976-10-01 / 10. szám
458 karék kenyértésztából három kis lángost sütött. Egyet az urának, e- gyet Laci fiának és egyet Márta lányának. Márta lassan majszolta, de a Laci gyerek úgy elnyelte, mint egy éhes kutyuska. Aztán megrántotta az anyja szoknyáját: — Még akarok lángost! — Nyughass tűlem! Nincs több! — De én még akarok! — toporzékolt a gyerek. — Menj ki szépen játszani. — Nem megyek! Még akarok lángost! Márta szerencsére az utolsó falatot tömködte a szájába, mert Laci nagyon nézte, mintha ki készülne kapni a kezéből. — Még akarok lángost! — ordította. Anyja erre a fenekére vert és kizavarta. S tovább készítgette a kenyeret a sütésre. Egyszerre csak irtó zajra, recsegésre-ropogásra lett figyelmes. Ijedtében kifutott a házból. Hát agyerek, bosszúból-e vagy dühében, a kis konyhakert kerítését szedte szét. — Mit csinálsz te, ördög fajzatja! Elment a jó dógod?! No majd ad érte apád, ha hazajön! — De én lángost akarok! E gy napon irtózatos kutyavonításra fut ki az apja a házból s mit látnak szemei? A kutyájuk hátsó lábánál fogva felakasztva lóg az eperfa alsó ágán és Laci egy karóval püföü a védtelen állatot. — Mit csinálsz, te hóhér! — Megmarta a kezemet! — Hol, te akasztófáravaló? — nézi az apa a gyerek kezét de semmi nyoma a harapásnak. — Mit hazudsz? Hát hun mart meg? — közben futott és leszedte a vonító ebet a fáról, de az már döglődött. A fiú elfutott.- No, csak gyere haza! Mi lesz belőled, te sintér, te állatkínzó! — kiáltotta apja elkeseredetten. A z iskolai szünetben Halász Laci cimboráival pitykézett az udva- . ron. Karacs Bandi nyert. Tóth Gyurka ezért kinevette Halász Lacit és csúfolni kezdte. Szólt a csengő. Újra a padban voltak a gyerekek. A tanító háttal volt az osztálynak, mert egy feladatot írt fel a fekete táblára. Tóth Gyurka ott ült Laci háta megett. Az egész osztály a táblára bámult figyelve, mit is ír fel a tanító úr. Halász Laci egy villámgyors mozdulattal kirántotta a Tóth gyerek tintásüvegét a tartóból. A tinta végigfolyt a pádon, le a padlóra.- Tanító úr kérem! Tanító úr! - kiabálta Laci.- No, mi az már megint? - kérdi a tanító hátrafordulva. — Tóth Gyurka a padomra borította a tintát.
