A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)

1976-09-01 / 9. szám

424 hozta az ajándékokat. Azt mondta: a Jézuska. Érted? Nem a Tél-apó. Tehát ke­resztények. — Csak odaérjünk! — rebegte a sápadt atya. — Jó, megpróbálok sietni! — Kati jól rátaposott a gázpedálra és élvezettel rohant át a tilos jelzéseken, miközben a sebességmérő mutatója a százas felé ta­pogatózott. Az atya elnémult és Istennek ajánlotta lelkét. Talán éppen fogadal­mat készült tenni: "Ha mégegyszer élve hazakerülök" kezdettel, amikor nagy lendülettel odafaroltak a baleset színhelyéhez. — Doktor úr, — lépett a rendőr az atyához — eszméletlen a balesetes. Itt a személyi igazolványa... — Doktor úr: legyen szíves a beteget! Majd a többit megbeszélem a száza­dos elvtárssal. — Kati úgy intézkedett, mint egy jutási őrmester. A rendőr tizede- si mivoltának jólesett a felfelé titulálás. — Az ember szinte szeretne balesetet szenvedni, hogy egy ilyen csinos kis­lány kezeibe kerüljön... Hova viszik a beteget? — Ide a klinikákra. Ma éppen a második sebészet az ügyeletes, ha jól tu­dom. — Szent ég! - sápadt el az atya, amikor a földön fekvő sebesültet meglát­ta. Kati azt hitte, hogy a vér látása zavarja az atyát. Kikapta a rendőrkezéből a személyi igazolványt és a hordágyhoz lépett: — Siessünk, lejár a szolgálati időm. Majd a kocsiban térítsék észhez, ha le­het. Doktor úr, megkérhetem, hogy a hordágyat... Jobb, ha én ma nem emelge­tek. Huncutul élvezte, ahogy az atya izzadva, ügyetlenül szuszog a hordággyal. Közben szagoltatta a beteggel a szalmiákos fiolát, mert szabály, hogy lehetőleg eszméletén legyen a beteg, és válaszoljon néhány kérdésre, amikor a fehér kocsi­ba kerül. Ezzel kell dokumentálni, hogy élt, amikor felvették. Már ébredezett a beteg, amikor Kati tovább intézkedett: — Doktor úr akkor marad a betegnél. Józsi, te gyere előre, ülj mellém. Gye­rünk! - és becsapta maga után az ajtót. A sziréna újra felüvöltött, az atya pedig tovább gyakorolta a halálfélelmet, miközben ellátta a beteget. — Nem tudom, milyen doktor ez a pasas, — csuklott egyet Józsi, mert a le­nyelt sör felesleges szénsavtartalma utat tört magának — de a beteget a csuklójá­nál fogva akarta emelni, nem a hóna alatt fogta. — Nem doktor ez. Haver. Pistának hívják. — Nem találtál egy kicsit fiatalabbat magadnak? Vagy ennek van egy kis vá­gott dohánya? - kacsintott a kocsikísérő. — Miért integet az a rendőr? — Biztosan olyanja van... Te! A kék fényt nem kapcsoltad be. Én meg itt szárazon szirénázok neked. Látszik, hogy randira mész. Kati nem válaszolt, csak gondolt valamit magában... — Nyisd már ki azt a hátsó kisablakot, és kérdezd meg Pistát, mi baja, mi­

Next

/
Thumbnails
Contents