A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1976-09-01 / 9. szám
417 valláselemzést. A merev védelmi álláspont pedig a teológiai és vallásos gondolkodás elbátortalanodásához vezetett és akadályozta például a zsinati eszmék átvételét is. Erre a tényre Nyíri is kitér, és hozzdßzi, hogy a hazai konzervatív vallásos magatartás egyenesen erényt csinált a lemaradás mulasztásából. Mivel a- zonban a zsinaton a mai ember önértelmezését visszatükröző új teológia érvényesült, a zsinati megújulás során Magyarországon is meggyökeresedtek a modem teológiai gondolatok. modus vivendi és zsinati reform A zsinat reformra szóló felhívása Magyarországon nemcsak a belső egyházi reform megindulásához járult hozzá, hanem az állammal való gyakorlati e- gyüttélés kialakulásához is. A zsinat új szelleme segítette hozzá az egyházat — vallja Cserháti - hogy a marxizmusban a keresztény számára is elfogadható értékek megfogalmazásával oldja meg a materialista világnézetet hivatalosan támogató állammal való együttélés problémáit. A magyar egyház kereste helyét a szocialista társadalomban. A beilleszkedés első konkrét lépése volt az egyház és állam szétválasztása után kialakult kölcsönös segélynyújtás. Az egyház elismerte a magyar népköztársaságot, vállalta az állami törvények tiszteletbentartását és a kormány politikai, főleg népgazdasági törekvéseinek támogatását. Az állam pedig biztosította (Cserháti szerint) az egyház szabad működését, megerősítette az alkotmányban lefektetett vallás-szabadságot és anyagi támogatásban részesítette az egyházat. E kiindulásból a továbblépést Cserháti a kapcsolatok javulásában látja, melynek határkövei a hivatalos megállapodások voltak: 1950-ben a magyar püspöki kar és a kormány között, 1964-, 71-, 72-, 74-, 75-ben a Szentszék és a magyar kormány között. A zsinati gondolatokat a magyar egyház felhasználta a saját helyzetén való eszmélődésre. ”A zsinat tanításának egyik legdöntőbb jelentőségű tétele, - szögezi le Cserháti - hogy az egyház fogalmát a maga belső, lelki mivoltában kell feltárnunk... Az egyház nem egyesület, nem működési szabályokra épített társulat... A lelki, kegyelmi egyház... Krisztus titokzatos teste!... A vallásosságnak, de különösképpen a krisztusi tanításnak és erkölcsnek a mai ember számára úgy van értelme, ha hozzájárulhat földi élete boldogításához is... A keresztény transzcendencia az embert a világban hagyja... és ugyanakkor lelki értelemben is boldoggá teszt.. A vallás személyes magatartás, ... de ugyanakkor odafor- dulás mindenhez,... ami az Istené: a másik emberhez, a világhoz, az anyaghozis... A mai világ erkölcsi, gazdasági, politikai, társadalmi és kultúrális újjászervezéséhez is szükség van a vallásban rejlő erőkre.” Nyíri a jelen helyzetre alkalmazható maximák helyett azokat a belátásokat emeli ki, melyek a dolgok logikájából következnek. Magyarországon az egyháznak ’’nem valamiféle katolikus társadalomra kell törekednie, hanem arra,
