A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)

1976-09-01 / 9. szám

405

termésig még hosszú az idő és sok ünnep, lakzi, keresztelő, no meg az aratás, betakarítás is közben van, ami áldomás nélkül meg nem eshet.

K

erekes kocsmáros azonban, eltérően a kocsmárosokról szálldogáló rossz hírtől, igen istenfélő ember is volt. Ezt is tudják már más e- setekből. Sokszor nem tudott nyugodtan aludni két dolog miatt. Először a tisztességtelen verseny miatt, amivel kocsmáros társait leszegé- nyítette, másodszor pedig a borkészítés titkának ügye miatt. Tudta, hogy ennek köszönheti a nagy forgalmat és ennek birtokába a koma- ság útján jutott. De komaság ide, komaság oda — ez is csak tolvajlás és talán büntetendő cselekmény is, ha kitudódik. A sok lelkiszorongás is végül arra az elhatározásra vezette, hogy meg kéne beszélni a dolgot a lőcsfalvi pappal.

De bár ne tette volna, mert szegény papját ezzel igen-igen kényes helyzetbe hozta. A pap csak hallgatta Kerekes uram történetét a borral és minél tovább hallgatta, annál borúsabb lett az arca. — Hát most hogy is szolgáltasson igazságot? — ágaskodott benne a probléma, miközben Kerekes uram tovább beszélt.

Mikor befejezte a mondókáját, nagy és kínos hallgatás következett. Mert Kerekes uram igen jó és kedves híve volt, ha kocsmáros volt is. Aztán itt van az apátság. No meg szegény Gergely András. Hogyan is boronálja el az ügyet úgy, hogy egyik se bántódjék meg és az erkölcsi igazságszolgáltatás is megtörténjék... Magában ugyan mulatott a dolgon, mert a furfangosság nagyon csiklandozta humorérzékét. Mert furcsa is, hogy a tisztelt vevők 80 krajcáijával iszogatják, a- mi Kerekesnek 10 krajcáijába került. De ebben nem látta Isten egyik parancsának sem sérelmét, mert senki sem kényszerítette őket, hogy vegyenek, no meg más kocsmában egy forintért meg forint húszért adták. Mert tegyük fel, hogy hordót kellett volna venniök, hogy maguk fejthessék és deríthessék, az többe került volna, mint 70 krajcár és közel sem lett volna olyan jó bor, mint a Kerekesé. Meg a munka és bajlódás vele... Az idő pedig pénz nemcsak Amerikában, hanem Magyarországon is. így hát a vevők tulajdonképpen nem károsodtak — így szövögette erkölcsi ítéleteit a pap magában. De a borcsinálás titka, az már más! Mi lesz, ha a szöllősispán megtudja? — így hát mit is csináljon? Semmiképpen sem szabad megtudnia, mert ez másik kedves hívének, Gergely bácsinak is végveszedelmet jelentene... Mit is tegyen, mit is tegyen?

— Hát mit tanácsol a főúr? — türelmetlenkedett a kocsmáros. — Kedves Kerekes uram, az igazság néha nagyon görcsös meg tüskés... itt is szúr, ott is szúr... Ami a bor árát illeti, bár kicsit drágábban adhatná, hogy a kollégáit ki ne szorítsa a versenyből, de ne