A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1976-09-01 / 9. szám
389 legkisebb szél is kioltja. Az erős lángot viszont csak szítja és erősíti még a vihar is. Ha valaki őszintén szeret, annak a szeretete a megpróbáltatás idején csak erősödni fog. Erzsébet teljes szívvel szerette férjét, családját, embertársait és minden földi megpróbáltatás — ilyenekben pedig bőven volt része - egyre inkább erősítette benne a szeretetet. Mindez nem volt fájdalommentes, a szeretet nem érzéstelenítette a fájdalom iránt, de mindig meg tudott nyugodni Isten akaratában. Majdnem megőrült, amikor megtudta férje halálát. De lassan megnyugodott, és amikor csontjait visszahozták, megható imádságban köszönte meg Istennek, hogy a drága csontokat láthatta. Szívesen élt volna vele szegénységben és koldulni is kész lenne, csak láthatná újra szeretett vonásait. De "a Te akaratoddal szemben, én legdrágább Uram, nem áhítozom semmire sem. Őt és magamat a Te isteni akaratodba ajánlom". Mi mennyit küszködünk, hogy lelki emberré váljunk és a Hegyibeszéd szellemében éljünk. Nem tudjuk, Erzsébet mennyire igyekezett "lelkivé" válni, csak azt tudjuk, hogy életében az evangélium tanítása a legszebb virágba szökkent. A kezében lévő garas, a kötényébe rejtett kenyér, a szétosztott ruhák és összes javai átszellemültek, lelkivé lettek azáltal, hogy kiosztotta a rászorulóknak, az Isten gyermekeinek. Anyagi javai éreztették meg szeretetét másokkal. Körüljárt, mint Mestere, jót tevén... Kövessük ebben Erzsébetet, és ne felejtsük el, hogy a családunkért végzett becsületes munka, gyermekeink nevelése, alamizsnálkodásunk, vigasztaló szavunk, beteg körül való foglalatosságunk, embertársaink anyagi segítése, kiállásunk az igazság mellett — mind az anyagvilághoz tartozik, de ezek útján lesz nyilvánvalóvá mások számára a szeretetünk. Isten- és emberszeretetünk nem két, különálló tulajdonság: "Amit egynek tettetek... nekem tettétek". Cser László Felnőni Benned! "Felnőni Benned!" — ez az alapgondolata, elmélkedő-imádsága ezeknek a nyugodt vagy sürgető, megnyugtató vagy kereső, vagy éppen feleletükben elpihenő imádságoknak. Ezeknek az imáknak a légköre az ember egyéni élete az emberi történések zűrzavarában, de ezt a "Történelmi Időé' átkarolja, bevilágítja, érthetővé és érdemessé teszi az a "Szent Idő”, mely Isten jelenlétének szüntelen sugárzása felénk — értelmünkbe, akaratunkba, testünk- be-lelkünkbe, személyiségünk közepébe, szivünkbe. Isten ezekben az imákban az Örök Szülő, a Jó A tya, Jézus, a Megváltó, az utunkat járó Testvér. Az imák a közvetlenség nyelvén beszél-
