A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1976-08-01 / 8. szám
337 HAVI IMASZANDEKOK Ma I' "—hogy az ifjúság megtalálja megfelelő helyét embertestvérei OllQlOnOSIszolgálatában és buzgón munkálkodjék egy szebb és jobb emberi jövő érdekében." - Külön sajátos ismertetőjegye az ifjúságnak, hogy nincs megelégedve azzal a környezettel és azzal a világgal, amelyben él. Az ifjúság ugyanis idealista, áldozatra kész és nem hódolt még be az anyagelvűség, az élvezethajhászás vagy a kényelemszeretet kísértéseinek. A mai fiatalok meg éppen nem szégyenük hangoztatni sem, hogy nincs ínyükre a kifinomultabb vagy kevésbé finom emberi önzésnek az a gyümölcse, amelyet világunk a technikai haladás és az ember korlátlan fejlődési lehetősége címén elébe tálal. — Az elégedetlenkedésen és bírálaton túl azonban sok minden másra is szükség van. Sohasem elég a hibákat meglátni és kipellengérezni. Ezen túlmenően tevékenyen fáradoznunk is kell egy eszményibb és jobb világ kialakítása érdekében. Legbiztosabban e felé a cél felé visz bennünket embertestvéreink jóakaratú és önzetlen szolgálata. A természetes emberi jóság és nagylelkűség is képesíthet erre, de igazán akkor tudjuk életünket mások szolgálatába is állítani, ha ebben a szolgálatban nemcsak ész-szerű magatartást fedezünk fel, hanem hivatást is. Mert Istentől belénk oltott küldetéstudat az, amely a felebarát, az embertestvér szolgálatára ösztönöz és kiemel a pusztán személyi érdekek önző bűvköréből. — Több áldozatból, nagyobb szerétéiből születhet meg csak szebb és jobb világunk. missziós: "...hogy a fiatalság pályaválasztása idején arra is gondoljon, hogy számára is nyitva áll a missziós tevékenységnek valamilyen formája." - Az életre kitáruló fiatal szívek előtt nem idegen a missziós a- postoü küldetés gondolata. Amikor nemrég egy nyugat-európai országban e téma köré csoportosított körkérdésekre válaszoltak fiatalok, meglepően sok jelezte közülük, hogy megfordult fejükben ez a gondolat. Egyesekben az idegen világok utáni vágy ébreszt ilyen terveket, másokban a harmadik világ, a még fejlődésben lévő népek segítésének szándéka, ismét másokban pedig az a hívő lelkűk mélyén kialakuló tudat, hogy minden keresztény felelős valamiképpen Isten
