A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)

1976-07-01 / 7. szám

332

Hiányuktól, az 1833-ban a Hitterjesztés Kongregációjának beküldött hat dollártól).

A század első felében az egyházi tudományok terénismegjelennek kiválóságaik. 240 püspökük az őket kísérő szakemberekkel jóval nagyobb befolyást gyakorolt a második vatikáni zsinatra, mint az elsőn megjelent 49 egyházfőjük. De minden fejlődésük és előrehaladásuk ellenére fennáll még ma is egyik jó ismerőjük, a volt camb- ridgei tanár, Denis W. Brogan megállapítása: "sehol másutt a nyugati világbannincs olyan hozzájuk hasonló anyagiakban gazdag, nagy tömegű és jól szervezett katolicizmus, amelynek saját hazájában olyan alacsony lenne szellemi és tudományos tekintélye". Ennek a nem kis szépséghibának okát egyesek a katolikus iskolákbanlátják; mások arra hivatkoznak, hogy a bevándorló tömegek lelki gondozása hosszan a pusztán gyakorlati problémák oldozgatására kötötte le erejüket; vannak olyanok is, akik azt állítják, hogy amikor már lehetőségük lett volna a tudományok művelésére, Európában javában folyt a modernisták elleni hajsza s legjobbjaiknak ez szegte volna kedvét.

Az amerikai függetlenség kétszázadik évében az ünnepségek csúcspontja az itteni katolikusok számára a philadelphiai nemzetközi eukarisztikus kongresszus lesz. Szép záróüteme egy saját erejéből naggyá nőtt katolicizmusnak; méltó kezdete egy kétségtelenül nagy feladatokra hivatott egyház jövőjének.

még mindig védekezésbe kényszerített kisebbség?

Katolikus “Polgári Jogok Ligája’’

A

z amerikai társadalmi élet megfigyelői nem tagadhatják, hogy itt még mindig előítélet érezhető a katolicizmussal szemben. Olyan nemkatolikus szakember is, mint a Harvard Arthur M. Schlesinger-e, azt írja: "Az amerikai történelem legmélyebben gyökerező előítélete a katolikusok ellen irányul". Mount Holyoke College Peter Viereck-je pedig így fogalmazza meg ugyanerről véleményét: "A katolikuselle- nesség tulajdonképpen az amerikai liberálisok antiszemitizmusa".

Ismeretes, hogy amikor pár évvel ezelőtt amerikai katolikus szülők politikai vitát kezdeményeztek a vallásos iskolák jogáról a közadőból való részesedéshez, a legfelsőbb bíróság azzal a megoko- lássál állította le akciójukat, hogy a kérdés feszegetése vallási alapokra támaszkodó politikai megoszláshoz vezet s ennek előidézésére nincs joguk. A katolikusoknak ilyen másodrangú állampolgárokká va-