A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)

1976-06-01 / 6. szám

érdekes — és mostoha — volta sorsuk a magyarországi kéziratos könyveknek, a kódexeknek is. A Mohács előtti Magyarországon a nagyobb plébániák, prépostságok, a kartaúziak és a koldulórendek birtokában legalább 35 ezer ilyen kódex volt. Mátyás király ODAHAZA könyvtárában, a humanista főpapok és világiak tulajdoná- TÖRTÉNT ban még további tízezer lehetett. így összesen 45-50 ezer ilyen kódex volt a Mohács előtti Magyarországon. Jelenleg viszont körülbelül ezerkétszáz kódexet őriznek az ország különféle könyvtáraiban, de ezeknek legnagyobb részét a 18. és 19. század folyamán vásárolták fel a magyar főpapok, mégpedig külföldön. Csak 190 olyan ezekből, amelyeket a középkorban hazánkban készítettek vagy használtak. Mi ennek a pusztulásnak az oka? — kérdezte egy otthoni szemfüles riporter Mezey László professzortól, aki munkacsoportjával az utóbbi másfél év alatt 670 kódextöredéket "operált ki" szakszerűen régi könyvek borítólapjaiból. Mezey professzor sorolni kezdi az okokat. A török uralom alatt példátlan arányban pusztultak. A reformáció és a katolikus restauráció idején pedig már nyomtattak, a kódexek és régi pergameritre írott szer tartáskönyvek akkoriban egyik félt sem érdekelték. Még a megmaradtak egybegyűjtésével se törődtek; a 17. században a legolcsóbb kötésanyag (könyvkötéshez) a kódexek pergamentje volt. Aztán — magyarázza tovább a professzor — akkorra a nagy magyar humanisták, mint Istvánffy Miklós, Oláh Miklós, sorra eltűntek. A jezsuita iskolák középszerűsége a 16. században nem követte a humanizmus magas ideáljait; Pázmány Péternek a mai Egyetemi Könyvtárban őrzött birétumát is a kódexek pergamentjéből ragasztották össze. — A mostanában felfedezett 670 töredék viszont még csonkított állagában is egészen új betekintést enged a magyar középkorba. Belőlük 420 fragmentumot az Egyetemi Könyvtár, 250-et pedig a Központi Szeminárium 17. századbeli könyveinek kötésében találtak. — Ha el is pirulunk (enyhén) 16. századbeli elődeink kódexek körüli garázdálkodása hallatára, hadd jegyezzük meg: még a töredékeket is nekik köszönhetik. A jezsuiták "középszerű" könyvtáraiból zabrálták azokat a rend ausztriai feloszlatása után mai lelőhelyeikre. □

Huszonhat pap koncelebrálta a feltámadás miséjét, ugyanannyi kísérte a sírhoz. Temetési menetében többezer ember vonult. Friss sírját valóságos virágerdő borította. így helyezték örök nyugalomra a Makó-belvá- rosi katolikus temetőben "Aladár bácsit", a 73 éves korában elhunyt dr. Tóth Aladár, fül- orr- gégeszakorvost. Orvos ismerősei az országos hírű szakembert tisztelték benne, a betegek fáradhatatlan gyógyítójukat, a makói ö- regek vigasztaló segítőjüket, az egyházközség pedig pótolhatatlan gond