A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1976-06-01 / 6. szám
-69 közt Zalaszentivánon, 1969-74 között Badacsonytomajon plébános. Ez utóbbit akkor is megtartotta, amikor püspök lett, egészen esztergomi adminisztrátorrá történt kinevezéséig. 1972 február 8-án tette Róma Giro di Tarasio címzetes püspökévé és a veszprémi egyházmegye apostoli adminisztrátorává. Március 16-án, ugyanabban az évben, püspökké szentelték; 1974 február 5-én a Szentatya az esztergomi főegyházmegye adminisztrátorává nevezte ki; ennek az egyházmegyének lett 1976 febr. 12-én érsekévé, az 1975 május 6-án elhunyt Mindszenty bíboros utódjává. a magyar egyház - számokban Magyarország lakóinak száma tíz millió 548 ezer 471 (1976. január elsejei adatok szerint). Ezekből a legutolsó hivatalos adatok (az 1949-es népszámláláséi) szerint 70. 50% katolikus, 21.9%református, 5. 2% luteránus és 2. 4% egyéb vallású. Egyházi becslés szerint ma 6. 46 millió a hívek száma, akiknek lelki gondozását 2312 plébánián 3392 pap végzi. A vallási élet egyetlen hivatalos keretei ma odahaza a plébániák. Vallásos egyesületek alapítására nincs lehetőség. A magyar katolikus egyház 11 egyházmegyére oszlik az alábbi plébánia-, hívő- és aktív lelkipásztorkodásban dolgozó pap számával: egyházmegyék plébániák hívek papok Esztergom* 151 843.000 383 Hajdúdorog** 149 231.000 187 Győr 215 445.000 334 Pécs 206 475.000 239 Székesfehérvár 162 419.000 226 Szombathely 176 321.000 228 Vác 266 1,326.000 427 Veszprém 351 730.000 452 Kalocsa* 81 228.000 151 Csanád 113 374.000 161 Eger* 442 1,068.000 604 összesen: 2.312 6,460.000 3.392 * érsekség ** g.kat. püspökség A "prímás" egy ország vagy nagyobb országrész püspökei és érsekei fölött álló püspök, aki a mai egyház jogi gyakorlat szerint címén és rangján kívül semmi más előjogokkal nem rendelkezik. Az esztergomi érsek először 1279-ben, majd 1394-ben kapott a pápáktól jogot a prímási cím viselésére, 1451-től ez a cím állandó jellegűvé vált számukra. Magyarország prímásának hivatalával bizonyos állam- és egyházjogi privilégiumok is jártak.