A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1976-06-01 / 6. szám
251 Palágyi Natália Slachta Margit “Az 1944-es ország Margitjának” Ezekkel a sorokkal ajánlotta könyv-ajándékát Sík Sándor Margit test- “ vérnek azokban a nehéz háborús években, amikor a tatárvészhez hasonló idők emlékezetbe idézték, hogyan tudott egy Szent Margit engesztelő áldozatával a nemzet segítségére válni. A negyvenes évek elején már erősen észrevehető volt a hitleri eszmékbeszűrődése Magyarországra. Az anyagelvű újpogányság hangzatos tételeire figyelmes lett Margit testvér és azonnal gondolkozni kezdett: mivel lehetne ellensúlyozni a káros szellemi ráhatásokat. Mindig a lényeget fürkésző és a krisztusi elveket hűségesen követő éles elméje megpróbálta röviden és lehetőleg egyszerűen kifejezni a különbségeket a keresztény (krisztusi) alapelvek és az állandóan hirdetett új szólamok között. A krisztusi világnézet középpontja az Úristen (theocentrikus). — Az újpogány, anyagelvű világnézet az embert teszi a világmindenség középpontjába (anthropocentrikus). A kereszténység szerint mindannyian egy mennyei Atya gyermekei vagyunk. Az emberiség egy nagy család. Krisztus megváltói halála következtében ez a testvériség még tökéletesebb kapcsolattá vált. — Az újpogányság szerint az emberiség fajok, vagy más érdekek szerint csoportokra tagozódik, melyek egymás között az elsőbbségért vívnak s ezért gyakran egymásnak ellenségei. A kereszténység szerint: az ember lelke halhatatlan. Ezért az emberi személy a legnagyobb érték a földön. — Az újpogányság szerint: a közösség érdekeinek szolgálatában az egyének, az egyének milliói is feláldozhatók. A kereszténység szerint: az ember Istenkéz-írtatermészetjo- gokhordozója. Ezektől semmiféle hatalom büntetlenül meg nem foszthatja. Boldog emberi társadalom csak ott lehetséges, ahol van jogrend. — Az újpogányság jelszava: ahol a hatalom, ott a jog. Végül: a kereszténység szerint az emberi jogok kötelességek
