A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-01 / 1. szám
23 lokatolikusoknak is. Ők a Rómával való egyesülés hívei és a szinodus női papszentelésre irányuló szándékait megneszelve hatásos publicisztikai ellenpropagandába kezdtek. Csoportjaik a szinodus ülései idején is ébren tudták tartani a delegátusokban az egyházszakadás következményeinek rémét. A heves vitákból különösen három felszólalás figyelemre méltó. A nők pappászentelésének érdekében szólalt fel az oxfordi püspök, Kenneth Wollcombe. Érvelésének lényege: komolyan kell venni a Szentlélek lelkekben való működésének tanát. Nos, a Szentlélek a női lelkekben is működik. Ha mármost egy nő arra a felismerésre jut, hogy papi hivatása van, ezt tudomásul kell venni és a szentelése elé tornyosuló akadályokat megszüntetni. Tévedés arra hivatkozni, hogy az angol egyház a katolikus egyháznak egy ága és a katolikus hagyományokhoz kell ragaszkodnia. Ez a beállítottság minden haladást, minden fejlődést lehetetlenné tehet az igazság felismerési folyamatában. Az anglo-katolikus álláspontot Chichester püspöke, Eric Kemp, képviselte. Kijelentette, hogy az angol egyház püspöke lévén ő a katolikus egyház püspökének is vallja magát és a katolikus hagyományokhoz akar ragaszkodni, melyeket a világ keresztényeinek nagy többsége követ ebben a kérdésben. Jézus Krisztus csak férfiakat választott ki a lelkek gondozásának munkájára; ezt a tényt nem lehet szem elől téveszteni s ehhez kell igazodni a női papszentelés kérdésében. A harmadik emlékezetes hozzászólás Canterbury érsekéé volt. Dr. Coggan az arany középút hívének mutatkozott. Óvta a szinodust a merev álláspontoktól. Az egyháznak nyíltnak kell maradnia, készen kell állnia új igazságok, esetleg új kinyilatkoztatás (!) befogadására. Aztán példákat mondott olyan nőkről, akik valóságos papi odaadással szentelték magukat az anglikán egyházban a lelkek szolgálatára. Ezzel is számolnunk kell - mondotta - amikor a nők pappászentelésének esélyeit vitatjuk s ennek a kérdésnek tárgyalása az anglikán egyház sorsdöntő fordulatához vezethet, amelyhez nem merev állásfoglalással, hanem szinte államférfiúi bölcsességgel kell közelíteni. A szavazásra bocsátott első javaslat így hangzott: "nem szólnak lényegbevágó érvek a nők felszentelése ellen". Ezt a püspökök közül 28 elfogadta, 10 elvetette. A papi delegátusok soraiban 110 volt a javaslat pártján, 96 ellene, ketten nem foglaltak állást. A világi hívek delegátusaiból 117 szavazott a javaslat mellett, 74 ellene, hárman tartózkodtak az állásfoglalástól. A korántsem egyhangú álláspontok láttána szinodus vezetősége most a következő javaslatot bocsátotta szavazásra: "bizonytalan időre elhalasztják a nők pappászenteléseelémeredő egyházi akadályok megszüntetését". 19 püspök igennel, 14 nemmel szavazott, egy nem fog
