A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)

1976-04-01 / 4. szám

rika földjére. Azon a drámai éjszakán született meg a fiatal diákban az elhatározás, hogy pap lesz, ha megmenekül. "Hogy életem szüntelen hála­áldozat legyen a jó Istennek megmentésemért" — mondogatta később, ami­kor hivatása történetét emlegette. Dolgos, munkás papi élet után, békével tűrt hosszas betegség után, most kikötött az igazi "túlsó parton". Q Az elvtársak otthonról sokat utaznak manapság külföldre. Előszere­tettel Nyugatra. S aki közülük kicsit is épkézláb mondatokba képes össze­fűzni tapasztalatait, annak útleírása is megjelenik, ha nem is mindig könyvalakban, legalább valamelyik újság hasábjain. így közölte a múltko­riban a Magyar Nemzet valami "Sziládi János" párizsi naplóját. A világ­városi érdekességek között szó esik benne egy emlékműről, amely a Notre Dame székesegyház mögött, a sziget végében van elhelyezve. Egy kes­keny kapun kell lefelé indulni a "szorongatóan szűk lépcsősoron". A föld alá süllyesztett emlékmű a francia deportáltak sorsáf idézi fel, akik Hitler ha­láltáboraiban pusztultak el. Két oldalt stilizált cellák állnak, középen a ha­lotthamvasztó nyílása, a falakon a haláltáborok nevei s középen a felírás: "Bocsáss meg, de ne felejts!". Sziládi olvadozni kezd élménye hatása alatt és a francia nép nagylelkűségéről áradozik. — Mi is szívesen lennénk ilyen nagylelkűek. Bárcsak lemehetnénk már — mondjuk: a Margitsziget végé­ben — egyolyan emlékműhöz, amely a kommunizmus magyar áldozatainak szörnyű sorsát idézi (a falakon az internálótáborok nevével). alighogy megszólalt a rendőrőrszobán a kölni dóm kincseskamrájá­nak a rendőrséghez kapcsolt vészcsengője, percek múltán már körül is vették a rendőrautók a székesegyházat. De ez csak TOLVAJ próbariasztás volt. Látni akarták, hogyan működik a ADÓMBAN vészjelző berendezés. A baj már előző éjszaka mege­sett: ismeretlen tettes hatolt be a kincseskamrába és szakértelemmel válogatni kezdett a drágakövekkel kirakott kelyhek, szentségmutatók és ereklyetartók között. Zsákmánya között szerepelt a kincseskamra két legféltettebb kincse: egy barokk szentségmutató ("felbecsülhetetlen érték, egész Európában nincsen párja" — mondta egy kanonok a riportereknek) és egy 16. századból származó ereklye­tartó ("aranytól, ametiszt-, brilliáns berakástól súlyos" — így az e- lőbbi kanonok). — A dóm kincseskamrájának őrizetét igazán nem ha­nyagolták el. Két éjjeliőr tartózkodik állandóan a székesegyházban; félóránként járják végig útvonalukat s fordítanak egyet az őrjáratot ellenőrző órák kulcsán; egyikük állandó tartózkodási helye nem esik messze a kincseskamra bejáratától. Nem tartozott az őrséghez, de szintén a kamra közelében volt Angelikusz testvér kis szobája, aki éjszakánként szintén járkálni szokott a dómban; álmatlanságán azzal segített, hogy fel-és-alá járkálva morzsolta rózsafűzérét. Végül ott

Next

/
Thumbnails
Contents