A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)

1976-01-01 / 1. szám

így jött rá a pap, hogy "próféta" is van a nyájában. Hogy miért is nevezték el Habakuknak, ki tudná azt megmondani? Hiszen válogat­hattak volna sok kis és nagy próféta neve közt a Bibliából. De úgy lát­szik, ez a név felelt meg a legjobban a népi füleknek. Kapta pedig ezt a nevet azért, mert Komenda bá’ szeretett előrenézni a jövendőbe s mindig látott ott valamit. Jót vagy rosszat és ennek szüntelen kifeje­zést is adott. S mivel száz eset közül kettő-három esetben tényleg úgy is történt, ahogy ő mondta, valaki ráakasztotta a Habakuk nevet. De ez még nem volna baj. Az igazi baj ott volt, hogy a nép lassan tényleg azt hitte, hogy Komenda bá’nak valami "hatodik érzéke" van a jövendő dolgok meglátására és kezdték igénybe is venni "próféta- ságát". Mint mondják, így volt ez Kalina Miskával is. Az idő sürge­tett. Mindenki lekaszálta a szénáját. De Mihálynak más bokros teen­dői is akadtak, így hát megkérdezte Habakukot, hogy jövő héten mi­lyenlesz az időjárás. Habakuk pödört egyet a harcsabajuszán. Felné­zett az égre. — Hát amondó vagyok, hogy vagy két hétig szép napos idő lesz és nem lészen sem zivatar, sem eső. Mindenki nevetett Kalina Miskán, hogy már előre is keresztet vethet a szénájára, mert az el fog ázni. S csudák csudája — gyönyö­rű napsütéses idők jöttek és Miska mindenki nagy ámulatára betaka­rította a szénáját. Persze Molnár gazdáék már nem jártak ilyen jól. Mert ők meg a krumpli szedésben lettek volna az őszi munkában. Ha­bakuk azt mondta, ráérnek vele, mert száraz, hűvös idő lesz egy da­rabig. De olyan esős hét következett, hogy a krumpli egy része bele­rothadt a földbe. Úgyhogy szegény Habakukot a szomszédok mentették meg a két feldühödt Molnár gyerek kezéből. Persze Habakuk nemcsak az időt jósolta, hanem családi bajt vagy boldogságot is, meg halált, jó vagy rossz termést, cserebogár­vagy sáskaveszedelmet s más ilyesmit is. Először a lőcsfalvi pap csak mosolygott rajta és a naív falusi hiten, mely "prófétát" csinált Komenda bácsiból. De később aggodal­mai támadtak, mert sok-sok bajnak a forrása lett. Az egyszerű nép hitt a szavának és ha nem vágott be a jövendölés — s bizony a legtöbb esetben nem vágott be — és a baj vagy szerencsétlenség megszüle­tett, vagy Habakuknak kellett menekülnie, vagy más háborúság lett belőle. Mikor felelősségre vonták, azzal védekezett, hogy ő soha­sem mondta senkinek, mit és hogyan csináljon, ő csak a kérdésre felel, ahogy érzi. így aztán az egyik kultúr-estén, melynek a lőcs­

Next

/
Thumbnails
Contents