A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1976-04-01 / 4. szám
173 hasonló kérdések nem egyszer hangzottak el az utóbbi húsz esztendő folyamán. A helyes kérdéseknek Kínával kapcsolatban valahogy így kellene hangzaniuk: Hogyan találhatnának egymásra a maimegújhodott Egyház és a inai megújhodottKína? Él-e bennük olyan törekvés, ami közösneklenne mondható? Mi az, ami igazán elválasztja őketegymás- tól? Mi az, amittanulhatnánakegymástól? Van-e lehetőség arra, hogy egymás mellettkoegzisztáljanak? Hogy kölcsönös megbecsüléssel tekintsenek egymásra? — Ezek alapján vetődtek fel az alábbi gondolatok. K om oly re flex i.óra lenne szükség ahhoz, hogy megállapíthassuk, miért nem tudott a kereszténység igazi hatással lenni a kínai lélekre. Egyetemet végzett kmaihölgy véleménye: A keleti ember számára a vallás személyes élmény, átélt kapcsolata a Végtelennel. Nehezen érti meg a rengeteg dogma fontosságát, amikor úgy érzi, hogy azok nem nagy jelentőséggel bírnak még személyes vallási életében sem. Azt sem érti, miért veszi körül híveit megkötésekkel az Isten fiainakszabadságáthírdetőegyház. — EgyKína-szakértő mondja: Katolikus és protestáns hithírdetők tapasztalata szerint a hitterjesztés legnagyobb akadálya nem az volt, hogy a kínai ember fanatikusan ragaszkodott pogány vallási igazságokhoz, hanem az, hogy a kínaiban felfokozott mértékű a tolerancia, a más nézetek, más felfogás, más világnézet iránt tanúsított türelem. A "Maoizmus" gondolat- és tanrendszerét jobban kellene ösmer- nünk. Vannak, akik erre nem akarnak keresztény energiát pazarolni, mert úgy vélik, hogy ilyesminek nincs értelme, hiszen Maó halála után pár évvel senki se fog "tanrendszerével" törődni. - Nem biztos, hogy igazuk van. Maó összegyűjtött gondolatainak négy kötetében rengeteg az ismétlés, szerzőjük nem tarthat igényt a "nagy" és eredeti gondolkodó címére sem. De eszméit Kínában (szabad elhatározásból vagy kényszer következtében) 800 millió ember tanulmányozza s a jelek szerint Kína határain túl is hatással vannak olyanokra, akik Maóban a társadalmi felszabadítás apostolát látják. K eresztény kínaiaknak, akik a szabad világban élnek, olyan vallási nevelést kell adnunk, amely képessé teszi őket az "új Kína" tárgyilagos elbírálására. Harminc millióra tehető ezeknek a kínaiaknak a száma s közülük, főként a nyugati világban élők, nem kevés az e- gyetemi végzettséggel bíró értelmiségi. Az utóbbi években érdekes hangulatváltozás tapasztalható náluk. Főként, akiknek módjukban volt az új Kínában utazásokat tenni, csodálattal tekintenek a rendszer "e- redményeire". Amikor honfitársaik áldozatokat kívánó és látszólag
