A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1975-12-01 / 12. szám
- 559 Szentévből a legutóbbinak, az 1950-esnek diadalmas lendülete. Azóta persze sok víz folyt le a Tiberisen; a világi hívek és a papság is válságokkal küzd, mégpedig olyannal, amely vallási meggyőződésüket és civilizációnkat egyaránt érinti. — Egy hasonlóság azért mégis feltűnt az ötvenes Szentévvel kapcsolatban: erről is — mint arról — hiányoztak a kelet-európai katolikus tömegek. Valamikor réges-régen több különvonat hozta őket minden országból szentévi zarándoklatra. A zarándokok áhítata, a legkülönfélébb csopor- és a megbékélés? tok szemmel látható összeszedettsége, szentségekhez járulásuk nem hagy kétséget a felől, hogy a Szentév meghirdetett nagy célkitűzései: a lelki megújulás és megbékélés az egyéni, a személyes szinten valóban megvalósulhattak a lelkekben. — Más kérdés, hogy a közösségi szinten milyen eredmények láthatók. A központi előkészítő bizottság terve volt, hogy a keresztény egyházakközötti megbékélés eszméjének nagyobb nyomatékot szerezzen a szentévi programokban. Két akadályba ütközött. Az egyik a hívek nagy tömegének érdektelensége volt e téma iránt. A másik a- kadályt bizonyos római kúriai hatalmasságok képezték, akik "biztos talajon" akartak maradni és katolikus "belüggyé" szűkítették a Szentévet. Több, kis számú protestáns csoport is megfordult Rómában az i- dén; egy amerikai episzkopális "dean"-ekből álló különítmény a Vatikán területén, az abesszín kollégium kápolnájában "koncelebrált". A protestáns tömegeket viszont nem lehet megmozgatni sem a teljes búcsú, sem a Róma tekintélye alá visszatérés gondolatával. Az Ökumenikus Tanács egyik kommissiójának neves főtitkára, Lukas Visher, ugyan már 1973-ban fölvetette egy "közös keresztény szentév" gondolatát — egyik oldalról sem kapták fel ötletét. De a katolicizmus belső berkeiben sem haladt előbbre a megbékélés ügye. A progresszívek valóságos propagandát fejtettek ki a Szentév ellen. Róma mindenesetre nem az eszmék kicserélésének, a "másik oldallal" való megismerkedésnek, a fogalmak tisztázásának, az ellentétek elsimításának a fóruma volt, hanem csak egy nagy útkereszteződés, amelyen egymást súrolva, de észre nem véve haladtak át a különféle árnyalatú és irányzatú katolikus csoportok. Még az ős-konzervatívok is ott voltak. Maxentius pogány bazilikájának romjai között mondott nekik latin misét Msgr. Lefebvre, akinek svájci, Econe-i szemináriumától nemrég vonták meg az egyházi jóváhagyást. // / lepje meg ismerőseit (esetleg önmagát is) értékes vallásos könyvekkel. Tanulmányozza át könyv jegyzékünket és adja fel rendelését, hogy még idejében kézhez kaphassa.