A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1975-09-01 / 9. szám

' 432 ­a veronai Irgalmas-nővérek alapítója, a német Arnold Janssen a nagy missziósrend, averbitákéletrehívója, a lengyel Teresa Ledóchowska, a "Kláverszt. Péter szodalícium" alapítónője. Olaszok se hiányoznak. Giustino de Jacobis püspök, későbbi abesszíniái hithírdető; a szenté­letű, 1927-ben elhunyt nápolyi orvos, Giuseppe Moscati és a híres ügyvéd, Bartolo Longo, akinek egy de Fusco grófnő volt - Gaetano a- tya szerint - "nehéz természetű" felesége. Többet nem árul el róla, de az a benyomásunk, hogy a grófnő haló porában sem változott: ap­róbb akadályokat görget férje boldoggáavatásának útjába... O Szentháromság megvalósul e három szóban: "...az Isten szeretet". Va­gyis nem magányába zárt magányosság, mert a szeretethez többen kell le­gyünk. A magányos Istenről nehezen tudnánk megérteni, hogy ő szeretet. Isten többet jelent, többeket, akik egymás iránti olthatatlan szeretetükben Eggyé lettek. A többek lényege mégis ez az Egy, szeretetének háromfajta hullámzásában. - Vannak képek, analógiák, amelyek lehetővé teszik nem a megértését, hanem a megközelítését annak, mi a Szentháromság. A család hasonlata: az Atya és a Fiú egysége, akik a Lélekben egyesítik szeretető- két - hasonlítható a férj és feleség egységéhez, ami a gyermekben megva­lósul. - Vagy a közösséganalógiája: az Atyának, a Fiúnak és a Szentlélek- nek az egysége, a három személynek, akik annyira sze- ELLESETT rétik egymást, hogy Eggyé lesznek. Hasonlítható az em- G0ND0LAT0K béri közösség egységéhez, amelyben a sok törekszik eggyé lenni. E titok szemlélése megvilágítja emberi kapcsolatainkat: elveti az önzésbe zárt különállást, de a szabvány hamis egységét is. Jézus olyan Istent nyilatkoztatott ki, akiben a személy és a közösség értéke egyformán szent és tökéletes. < Barreau > a pünkösdi Lélek egyháza színre, nyelvre, eredetre való tekintet nélkül minden teljesebb életre vágyó "szőlővesszőt" beolt Krisztusba, a "szőlőtő­be". Testvérré lesz benne minden, a világosság felé, a tiszta forrás felé tartó, az "utat, igazságot és életet" őszintén kereső ember. A Lélek egy­háza ezért a békének is az egyháza. Benne és közreműködésével az em­bernek Istenéhez és embertestvéréhez való viszonya a legharmonikusab­ban rendeződhet. Aki nem felületes vagy racionalista szemlélettel, hanem mélységes hittel és bizalommal fordul az erősség Lelke felé, az hinni és bízni fog akkor is, ha az egyházban olykor bizonytalanság, máskor téve­dés ütné fel a fejét. A Lélek nem tűri a kicsinyhitűeket, a vészharang- kongatókat, a mindenütt bűnt és veszélyt szimatolókat. A Lélek erejében bízók akkor is kitartanak, ha a hatalom bűvöletéből tévedés születnék benne az örökösen ellentmondók, a mindent jobban tudni velők felelőtlen­sége nyomán. Az egyháznak van "csodája": a Szentlélek működése, jelen-

Next

/
Thumbnails
Contents