A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1975-01-01 / 1. szám

- 45 történt a baj. Egy negyvenötezer márkás adományt a prelátus azzal honorált, hogy adományozójának megengedte, válasszon magának valamit a templom alagsorában porosan-törötten heverő faragványok közül. Az ki is emelt egy félméter magas piszkos kis angyalt s hazavitte magával Nyugat-Németországba, ahol a határon ötezer márkára becsülték régiség-értékét. Pár hét múlva egy nyugat-berlini múzeumnak kínálta fel megvételre s miután lepucolták, törött lábacskáját visz- szaragasztották és szakértők megvizsgálták, a múzeum csaknem fél miiló márkányi összeget kínált érte. Kitűnt ugyanis, hogy az angyalka - szaknyelven: "puttó" - a barokk szobrászat egyik kimagasló értékdarabjának számít, európai viszonylatban is csúcsteljesítmény és a franciás nevű, de németalföldi olasz szobrász, Francois Dusquenoy (1597-1643) műve, akit a művészettörténelem a szobrászat Rubensének nevén tisztel. - A szakértők véleménye természetesen nem maradt titokban.

Római körök is felfigyeltek rá s főként a Campo Santo konfraternitása. Közben azt is felfedezték, hogy prelátu- sunknak nem ez volt első adománya az alagsor készletéből. A régiségekhez nem sokaiért s valószínűen jóhiszeműen ajándékozgatott, bár ilyesmire nem volt sohasem felhatalmazása. Arra is rájöttek, hogy a templom restaurálási munkálatait sem szakszerűen végeztette (a belső, régi falfestést levakarták anélkül, hogy tekintettel lettek volna az alatta lévő festékrétegekre; egy késő-barokk oltárt szétvertek, mert új ajtót nyitottak a templom falán) és, hogy egy volt házvezetőnőjének régiségkereskedése van a római Via d’Ascanió-n. - Történetünk vége? A vatikáni múzeumok egyik német igazgatója most kezdi leltározni a Campo Santo régiségeit. A puttó visszautazott véglegesen Olaszországba, prelátusunk pedig Nyugat- Németországba. Egy rosszmájú római (olasz) Monszinyóre szerint: "A prelátussal csinálhatnak a német püspökök, amit éppen akarnak, csak ide vissza ne küldjék."

i^jj idők jele a szerzetesek kongregációjának utasítása, amelyet minden szerzetesrend és világi institutum általános elöljáróságára eljuttattak. Az utasítás szerint "hathatós" segítséget kell nyújtani azoknak, akik a szerzetet elhagyva visszatérneka világi életbe. Nemcsakazönkéntesen távozó

Dusauenoy ‘puttó’ - ja