A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1975-09-01 / 9. szám
- 421 {—■7 után a példa után megértjük azt is könnyen, hogy az egyház-szociológiai munkák jelen irányai között árnyalatbeli különbségek vannak. Egyesek főleg az elméleti-tudományos oldalával foglalkoznak, s keresik, egyáltalán milyen kérdéseket kell ennek a fiatal tudományágnak feltennie, milyen módszerekkel juthat el a válaszokhoz, hol vannak munkájának határai. Mások abban látják a kutatás főcélját, hogy az egyház hivatott vezetőinek segítségére legyenek a kormányzás, tervezés és döntés felelősségteljes feladatában a problémák és megoldásilehetőségek lehető legtudományosabb feltárása által. Végül vannak, akik az egyház-szociológiát mint a pasztorális teológia tudományos alapját fogják fel, s apostoli módszertan meghatározására, valamint az apostoli formák konkrét feljavítására akarják felhasználni. Ez a három árnyalati különbség nemhogy nem zárja ki egymást, hanem feltételezi egyik a másikat. Ha az elméleti tudományos irány hiányozna, hamarosan elvesztené az egyház-szociológia szigorúan tárgyilagos és ezért egészen megbízható jellegét; ha viszont a konkrét apostoli szempont kihalna belőle, elvesztené gyakorlati jelentőségét az Egyház é- lete számára. \^ssünk most végül egy rövid pillantást a munkamódszerekre, amelyekkel az egyház-szociológia céljait megvalósítani törekszik. Csak egy leegyszerűsített vázlatban ismertetjük őket, hiszen egyrészt minden feladat többé-kevésbé különböző módszerek alkalmazását kívánja, másrészt pedig jónéhány terület az egyház-szociológia tudományos lehetőségei között még szinte érintetlen eddig, vagy legalábbis még kísérleti stádiumban van. Általában három szakaszra oszlik egy egyház-szociológiai tanulmány. Az első a feltérképezés. Pontosan felfektetik itt az Egyház tanulmányozás alá vett részének személyi és anyagi erőit, lehetőségeit, azok eddigi felhasználását, valamint az alapjukat képező természetes közösség adottságait (pl. egy plébánia esetäjen a papok, szerzetesek, világi apostolok, mozgalmak, anyagi alapok, apostoli művek mértékét, de ugyanakkor a város vagy község profán adottságait is). - A második szakasz a feldolgozás és kiértékelés szakasza. Itt kezdődik az igazi értelemben vett szociológiai munka, míg az első lépést inkább csak szociográfiának kellene neveznünk. Az összegyűjtött és felfektetett adatok jelentésének megkereséséről van itt szó: milyenkövetkezményeket foglalnak magukban a feltérképezett egységben talált adottságok? - A harm adik szakaszt a tervezés és esetleges előterjesztés képezi. Az adottságok és igények kiértékelt és kiértelmezett összjátékából le kell vonni azokat a következtetéseket,
