A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1975-09-01 / 9. szám

- 385 ISMERET És IMADA'

"imádkozzunk a Szentatyával!"

k

étségtelen, hogy az Egyházzal együttérző lelkek mindnyáj an várnak valamit a Szentévtől. Ez a várakozás persze, ha józan és okos, nem terjedhet túl bizonyos határokon. Évszázados mulasztásokat nem lehet egy év folyamán bepótolni. A keresztény reménység mégis arra ösztönöz, hogy bizonyos eredményeket várjunk a kegyelemnek ettől a rendkívüli esztendejétől. - Amikor a Szentatya a "megbékélés", a kölcsönös kiengesztelődés fogalmában jelölte meg a Szentév célját, kétségtelenül az volt a szándéka, hogy a "béke" terén bizonyos eredmények elérésére serkentsen minden embert ez az esztendő.

Amikor e havi általános imaszándékunk a Szentév "vallási energiáit?’ említi, arra utal, hogy ennek a különlegesen jelentős esztendőnek valami új életerőt kell beléoltania keresztény életünkbe. Imádságra, bűnbánatra, apostoli tevékenységre kell indítania bennünket - mégpedig a szokottnál buzgóbb imára, áthatóbb bűnbánatra és fel- dltfllonOS ilflQSZQFldck* fokozott apostolkodásra. Az aztán

szinte magától értődő, hogy mindennek nemcsak valami külsőségekben megnyilvánuló erőfeszítésnek kell lennie csupán, hanem a belsőből, az igazi lelki megújulásból fakadnia.

De ezenkívül abban is segítségünkre jön ez az imaszándék, hogy bizonyos meghatározott területeket sugalmaz ezeknek a vallási energiáknak a felhasználásához - ha csak nagy általánosságban mozogna, nem számíthatna gyakorlati életbe átültetett eredményekre. Bár az is igaz, hogy még ez a meghatározott terület is túl sokra terjed, hiszen a zsinat határozatainak meglehetősen nagy a számuk. A közöttük felállítandó érték-sorrend meghatározása természetesen a hivatalos helyi egyházi hatóságok feladata.

A lényeg azonban az, hogy élénken éljen mindnyájunk tudatában annak sürgőssége és fontossága, hogy a zsinat határozatait át

* "...hogy a Szentévben rejlő vallási energiák segítsenek hozzá a második vatikáni zsinat határozatainak a gyakorlatba átviteléhez."

T