A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1975-07-01 / 7. szám

- 330 a Szentszék, az előző századokban nem mindig volt ez így. Milyen állásponton van a rend jelenlegi generálisa? Arrupe a- tya az ellentétes nézetek ütközőpontjábanáll. Környezete szerint valósággal misztikus koncepciója van a pápaságról s a pápa személye iránti hűsége megingathatatlan. Ugyanakkor saját rendtársaiban is megbízik és nincs ellenére bizonyos "kísérletezések" lefolytatásának. Ennek következtében vetik szemére a Vatikánból, hogy nem elég "erős kézzel" kormányoz. Személyes kapcsolatai a Szentatyával nem olyan nehézkesek, mint azt az újságírók néha kiszínezik. Az kétségtelen, hogy vérmérséklet szemszögéből nem hasonlítanakegymásra. VI. Pál könnyen az aggódásra hajlik, Pedro Arrupe maga az optimizmus.

a "svájci gárda"

Svájci zsoldosok a 15. században - oz egyes kantonokkal való szerződés alapján - nem egy európai uralkodó szolgálatában álltak. I. Ferenc, francia király 150,000 főt toborzott belőlük/ 1792 augusztusában ők harcoltak a Tuileries palotát megrohamozó csőcselék ellen. 1874 óta a svájci alkotmány tiltja, hogy idegenek szolgálatába álljanak • kivéve a Vatikánt, ahová 1506-ban II. Gyula pápa hívta meg őket. 1825 óta Luzern kantonjából jönnek, reorganizációjuk két pápa (X. Piusz 1914-ben és XXIII. János 1959-ben) munkája. Ma 4 tiszt (köztük parancsnokuk ezredesi rangban és lelkészük), 4 altiszt, 2 dobos és 70 főnyi legénység alkotja a gárdát. Fő feladatuk a pápa személyi biztonságának biztosítása. 24 órás őrséget adnak a pápai lakosztályok s az apostoli paloták be járatánál. A pápai szertartások alkalmával hat gárdista kíséri a sedia gestatóriát s őrzik a szertartások helyét. A parancsokat a palota majordomusától, a pápa halála esetén a earner* lengő bíborostól kapják. 18 évi szolgálat után nyugdíjra jogosultak, amely 30 éves szolgálat esetén teljes fizetésükkel azonos. Svájcinak, katolikusnak, 25. évüket betöltött nőtlen férfiaknak kell lenniük.

Azt is híresztelték a generálisról, hogy lemondáson gondolkodik. Kétségtelen, hogy a 32. generális kongregáció összeülte előtt foglalkozott ezzel az eshetőséggel. Ma viszont ez teljesen kizártnak látszik. A nagygyűlés kiküldöttei egy emberként álltak mögötte és a rendnek szinte totális egésze bizalmat érez személye iránt.

A mai állapotoknak egyébként eme teréről sem hiányoznak a történelmi "előképek". A jelenlegi generális elődjének, a belga Janssens atyának is voltak XII. Piusszal nehéz órái. Az első világháború előtti időben pedig hat évig nem jutott a pápa színe elé az akkori generális, mert a Szentatya körül sürgölődő integrista maffia azt hí- resztelte a jezsuiták általános főnökéről, hogy modernista...