A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1975-05-01 / 5. szám

- 226 templomi hitoktatás előnye az iskolaival szemben: erre nem kell a szülőknek az iskolai hatóságoknál beíratni gyermekeiket.

Az új szabályzat hátránya a régivel szemben (amely ezt a kérdést nem érintette), hogy a templomi hitoktatásoknak is csak heti két órábanszabjamegidőtartamát. Ennekidejét és helyét egyébként minden esztendőben október 15-éig kell bejelenteni a helyi tanácsnál. A- míg az iskolai hitoktatásért óradíjat kapnak a hittanárok, a templomiért nem fizetik őket. Ezt ugyanis "lelkipásztori", nem "tanügyi" tevékenységnek tekintik.

Ha a hitoktatás új szabályozásának sovány eredményeit annak tudatában szemléljük, milyen hosszúra nyúló tárgyalások eredményei az

A / "UKI" a Magyar Egyház-szociológiai Intézetnek kezdőbetűkből (Ungarisches Kirchensoziologisches Institut) formált, rövidített neve. 1957-ben alakult Becsben, 1964-ben Münchenben is munkaközpontot nyitott s 1965 óta rendes tagja a FERES-nek (Federation Internationale des Instituts de Recherches Sociales et Socio-Religieuses), amely 29 nemzet 48 tagintézményét foglalja magában. Az UKI kutatómunkássága elsősorban a magyarországi egyházi és vallási viszonyok a- lakulására terjed ki (napjainkban és az utóbbi 70 esztendőben)> vizs- gálja a társadalom és kultúra, valamint a vallás és egyház egymásra gyakorolt kölcsönhatásaitsa külföldi magyar lelkigondozás érdekében is végez kutató munkát. Az Intézet létrehívását erősen befolyásolta az a meggondolás, hogy míg az utóbbi évtizedekben a magyar társadalom, kultúra és égyházpolitika mélyreható változásokon esett át, ezek tudományosan tárgyilagos és független vizsgálata létszükséglet.

egyházi hatóságok és a magyar kormányszervek között, önként adódik a kérdés: érdemes volt-e ezért a még mindig állami ellenőrzésnek alávetett, "törvényes" kis vallásoktatási sarkocskáért csaknem évtizedes diplomáciai küzdelmet, - s a legmagasabb egyházi körök bevonásával - tárgyalásokat folytatni és főként: az ügy érdekében a rendszernek engedményeket tenni? Kérdőjelünket csak még nagyobbá teszik azok a legújabb tapasztalatok, amelyeket a hitoktatás eredménytelenségeivel és krízisével kapcsolatban szereztek a szabad nyugat-európai országokban, ahol a felnövekvő nemzedék iskolaköteles kora idején több mint ezer hittanórát hallgat. Ennek fényénél - minden pasztorális értéke ellenére - nem inkább célttévesztettnek mondható a vasfüggöny mögötti hitoktatás-legalizáló törekvés? A kérdésekre természetesen a jövő, a vallási helyzet alakulása adhatja majd