A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1975-05-01 / 5. szám

- 216 beírattak hittanra. - Tudomásom van arról, hogy Nyugaton azt tartják: az állami egyházügyi hivatal dirigálja tulajdonképpen a püspökségek munkáját. Ez ilyen egyszerűennem felel meg a valóságnak. A hivatalt a kormány 1957-ben létesítette azzal a céllal, hogy a püspökök és az állam közt kötött 1950-es megegyezés pontjainak kivitelezésére, a gyakorlati életbe átültetésére ügyeljen fel. Inkább konzultatív jellege van tehát tevékenységének, nem egyszerűen parancsokat továbbít. Az igaz, hogy a püspök kinevezéséhez a kormány beleegyezése, az egyházügyi hivatal helyi tisztviselőjének - őt mondja népünk "bajuszos püspöknek" - beleegyezése is szükséges, s ugyanez áll az egyházmegye főbb hivatalainak és a rangosabb plébániáknak a betöltésével kapcsolatban is. - Sokszor szem elől tévesztik külföldön, hogy a háború előtt sem ment símán nálunk a püspökök kinevezése. A kormány, a nuncius és a prímás egyformán küzdött a maga jelöltjének a befutásáért. Abban az időben is volt a kultuszminisztériumban egy államtitkár, aki a katolikus ügyekkel foglalkozott. Persze akkor ez a szerv is a vallás ideológiáját vallotta magáénak, nem úgy mint a mostani. - A legnagyobb problémám a hivatások visszaesése. Az utóbbi három esztendőben 6, 9 és 5 elsőéves kispapunkvolt. Pár évvel ezelőtt mindig tizenöt körül mozgott az elsőévesek létszáma."

"Me csodálkozzon azon, hogy vasárnap nincs tömve a templomunk.

Sokan vasárnap is dolgoznak; munkabeosztásuk o- a plébános lyan, hogy a hét egy másik napján van pihenőnapjuk. Ezek a szombat esti szentmisékre járnak. Ez a város különben katolikus hagyományokkal rendelkezik, a plébániánkon élő 5,200 személy 92%-ban katolikus és legalább a felük gyakorolja is a vallását. - Persze nagy a különbség a szentségek felvételében. Ha a gyónáshoz, szentáldozáshoz nem is egyforma buzgó- sággal járulnak, keresztelést és temetést, azt mindenki kér. Rangos vagy nagyon "szem előtt lévő" pártfunkcionáriusnak kell lennie annak, akinek családja nem mer vallásos temetést adni. Ami a házasságot illeti, nálunk két-három polgári házasságot kötnek csak évente. - Igazi egyházközségi életről természetesen nem beszélhetünk. Van egy énekkarunk, amely hetente kétszer jön össze próbára, van egyházközségi tanácsunk is; csak megemlítem, hogy ebben mi a zsinatot is megelőztük. 1919-ben alakult az első. A mai rendszer tiltja egyszerűen azokat az egyesületeket és társulatokat, amelyekhez a háború előtt hozzá voltunk szokva. Ez a legnagyobb fájdalmunk. Főként azért, mert így az ifjúságot sem érhetjük el. Az ifjúság pedig tulajdonképpen tanácstalan. Semmi sem érdekli őket. Se a vallás, se a marxizmus. Sok minden jobbra fordulna a magyar katolicizmus