A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1975-05-01 / 5. szám

- 204 ­brummog. Előttem egy okos szemű róka lapul, a virágokon lepkék szárnya színesedik és méhek döngése hangzik mindenünnen. Előt­tünk mohos fatönk, fölötte hatalmas tölgy. A tölgyfa egyik ágáról - alig vesszük észre - halk huhogás hallatszik. Egyszerre csend lesz, mert az Öreg Bagoly, a rengeteg Tanítómestere szól hozzánk. Ol­vasni tanulunk.- Az "í" betű olyan, mint a szépen álló fűszál - magyarázza. A fűszál még merevebben áll és még zöldebb az örömtől, ahogy rá­mutat a Tudós Bagoly.- A hangja pedig olyan - és Tanítónk egy sasra mutat, amely éppen egy fa csúcsára szállt - olyan, mint a sas hangja.- I-i-i-í - rikoltja büszkén a fiatal sas és mi utána. Az "r" betű kiejtésére a morgós medve, az "ú"-ra maga Ba­goly tanítónk, a "zé"-re a zümmögő méhek oktatnak. Földrajz következik. Előbb mindenki elmondja azt, amit tud. A hangyák talpalatnyi területről, az őzek a hegyvidékről, a sas mesz- sze tájakról, a fecskék egész országokról, még Afrikáról is mesélnek. Számtan következik.- Az "egyes" olyan, mint a fenyők - magyarázza Bagoly taní­tónk. A "kettes"? Egy fecske a levegőbe szökken és az ég kék pala­táblájára írjaakettest, fürge röptének palavesszőjével. A "hármast" egy kis nyúl mutatja be. Két lábra áll, első lábait előre nyújtja és hátát fölpúpozza. Mindenki nevet és tapsol. Öreg Tanítónk elismerő­en lebegteti szárnyát a kis nyúl felé. Történelem következik. Az Öreg Bagoly lelép katedrájáról, a fatönkről. Szárnyával le söpri a száraz mohát és a fa évgyűrűire mu­tat. Az évek, az évszázadok történéseit onnan ol­vassa le. Hittan következik.- A hittan benne van az írás Betűiben, a Számtan Számaiban, a Föld Történetében - .hall­juk tőle. Aki tud olvasni az élet teremtett Köny­véből, az már sokat tud a Hittanból - halljuk to­vább.- Van-e valaki közöttetek, aki olyan jól tud olvasni, hogy az Élet Jeleiből ki tudja olvas­ni Isten Jelenlétét? Csend következik. Megszeppenünk a fela- Ldat nagyságától. A Tudós Bagoly a mókus felé rfordul:- Láttalak hajnalban az ág végén, remete­fiam. Azt is láttam, hogy elmélkedtél és imád­

Next

/
Thumbnails
Contents