A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1975-05-01 / 5. szám
- 200 egyházzal egy kartaúzi kolostorban történt. Vagy ötven testvér és a- tya közösségében. A szerzetesek és még néhány világi nagycsütörtökön áldozáshoz járultak. Loew, aki még akkor nem volt hívő, nem áldozott. Az eucharisztia számára még nem volt hittétel, mégis közvetve megélt valóság: láthatta, hogy a szerzetesek és az áldozáshoz járuló világiak miként élik meg a hit valóságát. Hónapok óta kereste a keresztény igazságot és most ez a nagycsütörtöki élmény megérttette vele, amit az evangéliumban olvasott: "Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre..." Ez az emlékezés valóság volt. Meglátta a folytonosságot az u- tolsó vacsora és a nagycsütörtöki eucharisztikus lakoma között. Ez volt tehát első tapasztalata az egyházról, amikor még nem is hitt. K ésőbb egyre világosabbá vált számára a Krisztus élete és az egyház élete közötti folytonosság. Olvasta az Apostolok Cselekedeteit és Szent Pál leveleit és megértette, hogy az egyház eredete Jézus néhány szavára megy vissza. Megértette, hogy az egyház őrzi és tovább adja, amit az Úrtól kapott. Igen meghökkentette az, hogy hány keresztény hitfelekezet és szekta hivatkozik az evangéliumra. Amikor azt vizsgálta - újra olvasva az evangéliumot,- melyik felekezet maradt leginkább hűséges Krisztus szavaihoz: "Ez az én testem. Ez az én vérem" - meg kellett állapítania, hogy a kartaúziak miséje, eucharisztikus lakomája őrzi leginkább a folytonosságot az utolsó vacsorával. Évekkel később, Madeleine Delbrél-lel* való találkozása megerősítette abban, hogy az egyház - egyes hívei hűtlensége és árulása ellenére is - hűséges marad Krisztushoz; a "Pokol kapui" nem vesznek erőt rajta. - Valamennyien többé-kevésbé rövidlátók, színvakok vagy vakok vagyunk - magyarázza Loew - látószögünk igen szűk. Egyedül az egyház távlatai szélesek, és ez lehetővé teszi azt, hogy kitáruljon minden dimenzió felé. Kétségtelen, nekünk is megvan a szerepünk az egyház küzdelmeiben, a mi keresésünk is részét képezi az egyház és az emberiség keresésének. Es az is biztos, hogy nem mindig tudjuk megkülönböztetni a harci tülekedésben a helyeset a helytelentől. A század elején például egyesek Lagrange-t, a híres, domonkos biblia-kutatót is a modernisták táborába sorolhatták. De i- dők múltával világos lesz, hogy ki a hűséges az egyházhoz. * A francia közönség előtt jól ismert katolikus nő a munkásvilágban após. tolkodott. Élete egyik legszebb tanúságtétel az evangélium mellett. Hosz- szú ideig Párizs egyik külvárosában, Ivry "marxista negyedében" dolgozott s erről a munkájáról könyvet is írt. 1964-ben halt meg 60 éves korában.
