A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1. szám
- 17 nem-kívánatos elemeket, "nemzetközi kémeket". Nem egyet láttam könnyezve távozni. Emlékszem arra a sanghaji kereskedőre is, aki sohasem járt templomba, csak miután a kommunisták a hatalmat átvették. "Meg kell mutatnunk, hogy hiszünk" - mondogatta s naponta eljárt szentmisére, míg le nem tartóztatták. Amikor a kommunisták Sanghajban besúgókkal és kémekkel furakodtak be a katolikusok közé, a keresztények felkészültek, hogy minden áron megőrizhessék hitüket. Fiatalok, 17, 18 évesek vették kezükbe a keresztény gyermekek hitoktatását. Amikor 1955-ben a város püspökét letartóztatták, ezek közül a fiatalok közül is jó néhányat elfogtak. Az első hónapok kemény ellenállása után olyan rafinált pszichológiai "kezelésbe" vették őket, hogy megtörtek. Amikor ezek a fiatalok egy év múlva kiszabadultak, akkor jöttek rá, hogy becsapták ő- ket s az a meggyőződés töltötte el mindegyiküket, hogy elárulták az egyházat. Közülük néhánynak sikerült Kínát elhagynia s most Amerikában élnek. Lelki sebeik azonban ott sem gyógyulnak be. Hiába bizonygattam nekik, hogy hasonló "kezelés" esetén én is ugyanúgy viselkedtem volna a börtönben, mint ők. A kommunista uralom első éveiben nem mindenütt viselkedtek úgy a kínai katolikusok, mint a Sanghaj iák. Az észak-kínai vérmérséklet hajlamosabb a kompromisszumokra. Sanghajban a katolikusok nem voltak hajlandók annak a papnak miséjén résztvenni, akiről tudták, hogy együttműködik a kommunistákkal. Eszak-Kínában az ilyen misékre is jártak a hívek. Azt mondták, ők a miséért jönnek, azzal nem törődnek, milyen különben a miséző pap. Azon lehet vitatkozni, melyik volt a kettő közül a helyes magatartás. A gyakorlatban mind a két kísérlet egyféleképpen végződött: a szabad vallásgyakorlásnak E- szakon is, Délen is véget vetettek a hatóságok. A kormány "engedélyezett" csoportokba kezdte szervezni a vallási közösségeket. Muzulmánokat is, buddhistákat is, taoistákat is. A különféle protestáns egyházakat egy szervezetbe tömörítették. A katolikusok bizonyultak a legkeményebb diónak. Csak 1957-ben sikerült a hatóságoknak megszervezniük a "katolikusok hazafias szövetségét". Közben kínai püspökök, papok és apácák haltak meg az üldözés következtében. A kormány legelőször a Mária-légiót üldözte nagy hévvel. Azt hitték, hogy titkos társulat. Pár évvel később azt mondták a papoknak, hogy Rómával csak vallási, nem politikai természetű kapcsolatot tarthatnak fenn. Amikor a "katolikusok hazafias szövetsége" megalakult, papoknak is, híveknek is aláírásukat kellett adniuk egy olyan nyilatkozathoz, amely szerint minden kapcso
