A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1975-01-01 / 1. szám

hogy csak fönt a hegycsúcson, ha már testünk egészen elfáradt, sza­badul könnyen szellemünk minden megkötöttségtől. Az ember legjobban teszi, hogy élettapasztalatát segítségül hí­va, mindent beletömörít egyetlen "igen"-be. A tiltakozás, vita, hada­kozás ideje is elmúlik, meghajtott fejjel "igen"-t kell mondani a Ter­mészet Törvényeinek, Isten akaratának. Végül is az ember küldetése az, hogy kifejezze azt a harmóniát, egyensúlyt, ami az ég és föld kö­zött eszmél ődésünk, életünk titkos vágyából születik és valósul meg. Arányérzékkel kell ezt tenni, tudva, kik vagyunk, mennyit érünk, mi­re vagyunk képesek és mire hivatottak. Órákon át ülhettem így nyugodt elmélkedésben és szemlélő­désben. Aztán fölálltam, indultam följebb a kapaszkodón. A fenyők templomtornyain villog a napfény. Az apró virágok kelyhében még re­meg és izzik a harmat. A sziklák lapos háta áldozati oltárnak kínálja magát. Madarak röppennek fészkükről, Isten szárnyas, boldog kis gyermekei. A zöld, árnyas mélységekbe csordul Isten kegyelme, a napfény. A patakok csilingelnek, harangoznak, hálaadásra, imára hívnak. Egy kis mókus egy kinyúló ág végére siet, első lábát, mint két fölemelt kezet áldásra és könyörgésre emeli. A teremtő, meg­tartó napfény átöleli az egész tájat. Állok, nézem, nem mozdulok. Nincs óra a karomon. Nem sür­get semmi más, csak az ösvény, mely fölfelé vezet. így is felfoghatjuk... |\|em nehéz célpontokat találnunk, ha társadalmunk erkölcseit a- karjuk ostorozni. A széliében-hosszában grasszáló "szekszuális for­radalom" a szeretetről, a házasságról, a családi életről vallott ha­gyományosan keresztény eszméink elleni nyílt kihívással egyenlő. Az élet-ellenes tábor látványos sikereket könyvelhet el magának az abortus-törvények terén. - De ne csakazérem egyik oldalát lássuk. János pápa nyomaiba lépve semmi kedvünk ahhoz, hogy egy kép­zelt aranykort fedezzünk fel a múltban s annak visszatértéért só­hajtozzunk. Napjainkban - minden előző kornál élesebben - kiala­kult erkölcsi- és igazságérzékünk például a munkaadó és mun­kás viszonyát és kapcsolatait illetően, a faji előítéletek, a nemzet­közi kereskedelem, a világbéke, a börtönreformok, a szegénygon­dozás, az öregek, az elmebetegek, a természeti környezet problé­máinak vonalán. Ezek mind értékek! Ezekért csak hálásak lehetünk a Gondviselésnek... Thomas McDonough,---------------------------------------------Louisville (Kentucky) püspöke. _

Next

/
Thumbnails
Contents