A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1974-11-01 / 11. szám
524 apróságok János, jezsuita szerzetes-tanár, a rend feloszlatása után szepesváraljai kanonok. 1777-ben jelent meg könyve, "A fisikának eleji" címmel. Molnár e- gyébként sokoldalú tehetség és úttörő szellem volt. A magyar klasszikus mértékű verselés előfutárának is számít, 22 kötetes "Magyar Könyvház"-a pedig elindítója a magyar folyóirat-irodalomnak. A "Régi jeles épületekrőr szóló könyve az első magyar műtörténeti és régiségtani mű, négy másik kötete pedig "Az anyaszentegyháznak történeti" címmel, a magyar egyház- történetnek "megalapítójává" teszi Molnárt. Fizika könyvében a szakkifejezések révén valóságos nyelvújítónak is számít. Igaz, hogy az ő "e- gyenlőképpen siető mozdulás"-át ma egyenletesen gyorsuló mozgásnak mondjuk, "bujdosó csillagok" helyett meg bolygókat emlegetünk manapság • áttörése érdemeit ez nem kisebbíti. Az "önmagával megsokasított szám négyzete" ma is négyzet; Molnár "kockázat" kifejezését viszont ma "köb" néven emlegetjük. - Mindezt persze otthon is tudni lehetne... □ Ki gondolta volna, hogy az új magyar liturgia nagy írónkat, Gárdonyi Gézát is boldogabbá tenné, ha ma élne? Az 1922-ben elhúnyt írónál olvassuk a következő reflexiót: "Reformátusok. Micsoda szerencsés felekezet, hogy azon az erőtől duzzadó régi szép magyar nyelven beszélhet az éghezl En pápista embernek születtem és szeretem is az én m:n- den művészettel ékes pompás vallásomat. Csak a latin szó ne volna már benne. A kálvinista templomban magyarnak érzem az Istent is." - Nos, azt ugyan nem tudjuk belátni, mennyivel lenne megnyugtatóbb, ha a magyar magyarnak, az angol angolnak, az orosz meg orosznak képzelné az Istent • Gárdonyinak a hindu misztikából felületesen magábaszívott ismeretei különben is elszínezik katolicizmusát - annak azért mi is csak örülni tudunk, hogy szép magyar nyelven beszélhetünk az éghez. a szent (?) sörgyáros a bogotai (Kolombiafővárosa) központi temetőben minden hétfőn reggel zarándokok csoportja gyülekezik egy sír körül. Néha hetvenen is összegyűlnek és sorban állva, türelmesen várják, hogy felléphessenek a Rodin "gondolkodójára" emlékeztető, pucér férfialakot ábrázoló síremlékhez és fülébe súghassák kéréseiket. Hétfő az itteni egyházban régi bevett gyakorlat szerint a tisztítótűzben szenvedő lelkek napja; az említett sír pedig az 1927-ben elhúnyt, német származású sörgyáros, Leopold Siegfried Kopp hamvai felett domborul. Huszon- kétéves korában, 1880-ban vándorolt ide ki Németországból s munkásai nagylekű és jószívű gazdájukat tisztelték életében benne, aki sohasem tagadta meg segítségét a rászorulóktól. Ennek a segítőkészségnek az emléke hozza most is ide sírjához a "klienseket", akik közt vegyesen vannak nők és férfiak. A munkát keresők messziről
