A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)

1974-02-01 / 2. szám

Cser atya írásaiból

61

hogy ezentúl is eljár az Oratórium által hirdetett szentbeszédekre, lelki könyveket olvas, szóval jó keresztény marad. De amikor gyónófia elköszönt, megölelte, mintha hosszú útra készülne. Éjjel rosszul lett, hozzá siető társai látták, hogy haldoklik. Utolsó áldását kérték, de e- reje már nem volt, hogy kezét fölemelje, csak szemével intett. Az egyik szemtanú szerint a 80 éves aggastyán úgy halt meg, amint az ég madara ejti le szép fejét, amikor szíve utolsót dobban. Csak levelei maradtak utána, mert minden más lelki írását, halála közeledtét ér rezve, megsemmisítette. Az örök Város mindég mosolygó szentje a- zonban minden írásnál nagyobbat alkotott. Baroniust rávette Annales-e megírására, evvel elindította a korszerű egyházi történetírást. Bosiot* a katakombák kutatására ösztönözte, megújította az igehirdetést és olasz nyelvű egyházi énekeivel új utakat nyitott a musica sacrának. Az egyház egyik legnagyobb lelkivezetője, a zsinati megújulás egyik vezéregyénisége volt, akit már életében szentként tiszteltek. De ha azt akarod tudni, hogy mire emlékszik még ma is Róma népe, amikor Néri Szent Fülöp nevét hallja - nos, arra, hogy "szívesen focizott a srácokkal"...

A ha rm ad i kosok miséié.

^ö^^roóatonkint a Szent Fülöp > Apostolról nevezett plébánia egész területe elnépesedik. A parkolóhelyen autók tömege. A templomba, az új iskolába, a régi iskolába, a régi templomba, gyűléstermekbe, irodákba a délelőtt folyamán három csoportban ezerhétszáz elemista tódul. Az állami iskolákból jönnek, ahol tilos Istent emlegetni és a szülők hozzák őket ide. A gyerekek szétszóródnak kis csoportokban, és önkéntes tanítók,

* Antonio Bosio (I575-I629), a római katakombák első komoly kutatója. Alapos ókori ismeretei, kritikai érzéke és módszeres munkája nem mindennapi tudós személyiségére utalnak. Műveinek nagy része egyszerűen el- veszett. "Roma Sotteranea" (A földalatti Róma) című főmunkájából csak a második rész első kötetét ismerjük. Ezt Barberfni bíboros szorgalmazásán ra rendezték sajtó alá. Ezenkívül négy kötetnyi kéziratot (nagyrészt form rástanulmányok és főművének vázlatai) őriznek csak tőle a római Valim cellana könyvtárban.